Hogyan kell adózniuk az őstermelőknek? - A NAV teljes tájékoztatója (2.)

agrarszektor.hu
Május 22-ig kell benyújtaniuk személyi jövedelemadó (szja) bevallásukat az idén az őstermelőknek, míg február 26-i határidővel kell számolniuk, ha áfafizetésre is kötelezettek vagy egyéni vállalkozók is. A jövedelmet háromféle módon állapíthatják meg, de akinek éves árbevétele nem éri el a 600 ezer forintot, nem kell bevételt és jövedelmet bevallania.

Tájékoztató anyagban foglalja össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), milyen szabályok szerint kell adózniuk a mezőgazdasági őstermelők a 2017-es év után. Általános szabályként május 22-ig kell benyújtani az szja-bevallások, de február 26-a a határidő, ha az őstermelők áfa fizetésére kötelezettek vagy egyéni vállalkozók is. A NAV már korábban közölte, hogy az szja-bevallás tervezetét az idén az őstermelőknek is elkészíti.

Az őstermelők tevékenységeikből származó jövedelmüket háromféle módszer szerint állapíthatják meg. Ha nem kívánnak költségeikkel tételesen elszámolni, lehetőségük van a 10 százalékos költséghányad alkalmazására, és ilyenkor a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteniük. Emellett választhatják a tételes költségelszámolást is, amikor a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő igazolt kiadásokat számolhatják el. A harmadik módszer a jövedelem átalánykénti megállapítását jelenti, de ezt csak azok az őstermelők választhatják, akik kistermelőknek minősülnek (vagyis éves őstermelői bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot).

A bevételek általános szabályként több tényező figyelembevételével csökkenthetők, a fennmaradó, illetve a kiszámított összeg után pedig 15 százalékos szja-t kell fizetni. A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az összeg csökkenthető az őstermelői adókedvezmény és az úgynevezett személyi kedvezmény összegével is.

Ha az őstermelők támogatással csökkentett, éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, bevételüket nem kell bevallaniuk és jövedelmet sem kell számolniuk. Azoknak sem kell jövedelmet számolniuk - élhetnek nemleges nyilatkozattételi jogukkal -, akik a tételes költségelszámolást választották, támogatások nélküli bevételük nem több 4 millió forintnál és költségeik legalább 20 százalékát számlákkal igazolni tudják.

A mezőgazdasági őstermelőknek általános szabályként társadalombiztosítási járulékokat is kell fizetniük. A kezdő és a 8 millió forintnál nagyobb bevételt elérő őstermelőket a minimálbér után terheli 10 százalékos nyugdíjjárulék, illetve 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, amelyből 4 százalék természetbeni, 3 százalék pedig pénzbeli egészségbiztosítási járulék. A 8 millió forintnál kisebb bevételt realizáló őstermelőknek viszont bevételük 20 százaléka után kell fizetniük, mégpedig 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot.

A NAV tájékoztatója az előzőeken túl kitér az egészségügyi szolgáltatási járulékra, az egészségügyi hozzájárulásra, a családi járulékkedvezményekre, a szociális hozzájárulási adóra és a kompenzációs felárra is.

A teljes tájékoztató innen tölthető le.

A NAV most frissítette korábbi tájékoztató füzetét, amely itt érhető el.

 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?