"Ami az árpát illeti, tavaly az a ritka helyzet állt elő, hogy az EU-28 nem tudta előállítani belőle a belső igények fedezéséhez szükséges mennyiséget. Ez kisebb pánikot okozott a piacon, amire rájátszott a termelők magatartása is: a hírre visszatartották a piacról az árpamennyiséget. Így mostanra az olaszoknál 200 eurót is megér egy tonnája, ami rendkívüli árszintnek mondható" - magyaráz a szakember.

Teli a raktár (MTI Fotó: Rosta Tibor)

A következő két-három évben szerinte kulcskérdéssé válhat, hogyan reagálnak a magyar termelők a hasonló piaci hangulatváltozásokra. Bőséges raktárkapacitásaik és kiegyensúlyozott anyagi hátterük lehetővé teszi, hogy sokáig várakozzanak egy kedvező piaci helyzetre, és ezzel szinte kivéreztessék a felvásárlókat, közepes méretű gabonakereskedőket. A belső szükségleten felüli árumennyiség továbbra is bő 3 millió tonna az országban - 2-2,5 millió tonna a kukorica- és 1,5 millió tonna a búzatöbblet -, de megszűnt a tavaszi kitárolási boom, ami korábban lenyomta az árakat.

Az elmúlt évtizedben a tehervonatok is felkészültek az áru célba juttatására. A korábban 1100 nettó kapacitású vonatokat fokozatosan leváltják az 1500-asak, és a vasútvonalak teherbírása is igazodott az igénybevételhez. Így rövidebb idő alatt és biztonságosabb útvonalon jut el az áru a célba, mint a Duna vízszintjéhez igazodó szállítmányozásban. Mivel a termelők is ráérősebben értékesítenek, így a többlet levezetésére rendelkezésre álló idő is nőtt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai piacon nem érzékelhető árunyomás.

Teherszerelvény a budatétényi állomáson (MTI Fotó: Jászai Csaba)

Amikor kisebb az ukrán kínálat és későn vagy kisebb mennyiségben érkezik meg a brazil termény az európai piacra, az lélektani nyomást tud gyakorolni a piaci szereplőkre, még akkor is, ha ténylegesen nem beszélhetünk hiányról, ellenkezőleg. Mégis egy-egy rossz hír olyan hangulati hullámokat tud kiváltani, ami most pár hét alatt 7-8 euróval növelte a kukorica európai tonnánkénti árát.

- jegyzi meg Bidló Gábor.

A szakember ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a hasonló pánikjelenségek olyan "virtuális hiányhoz" kapcsolódnak, amelyeknek nincs valós alapjuk. "Gondoljuk végig Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, de akár Románia és Bulgária termelési potenciálját, és rakjuk mellé a magunk 3 millió tonnás exportálandó terményét. Igaz, keleten a szállítási kapacitások még nem nőttek fel a termelés dinamikus fejlődéséhez, de ha mi egy évig ülünk a készleteken, akkor ennyi idő alatt az ő gabonájuk is lazán eljut a potenciális piacainkra."