Az Eurrópai Bizottság a felvásárlást azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a Monsanto alábbi üzletrészei nem mennek át a Bayer portfóliójába, hanem piacra kerülnek:
- a szántóföldi kultúrák teljes vetőmagüzletágát (néhány kisebb kivétel akad az ázsiai régióban)
- a búzahibridek kutatási részlegét
- a zöldségvetőmag-üzletágat teljes egészében
- a glufozinát-ammóniummal való kereskedés jogát
- bizonyos glifozátra alapozott herbicidek forgalmazását Európában
Le kell mondania a Bayernek a Monsanto új, nematódák elleni készítményéről, a NemaStrike-ról. Nem viheti tovább három kísérleti projektjét a totális herbicidekkel kapcsolatban, sem a digitális gazdálkodáshoz kapcsolódó portfólióját. Ezeket a vagyonelemeket a BASF szerezheti meg. Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa szerint így biztosítható, hogy a vetőmag, a növényvédő szerek és a digitális gazdálkodás terén a Monsanto átvétele után is megmarad a piaci verseny. Ez szükséges ahhoz, hogy az innovációs kedv ne csökkenjen a szektorban, ugyanakkor a termékek a gazdák számára megfizethetők legyenek.
A Bayer igazgatósági elnöke, Werner Baumann hatalmas mérföldkőnek nevezte a Bizottság döntését. Ugyanakkor az USA igazságügyi minisztériuma még mindig kifogást emelt az egyesülés ellen, mondván, hogy további üzletrészek eladását tartja kívánatosnak. A Bayer ennek ellenére lehetségesnek tatja, hogy a tranzakció 2018 második negyedévében lezárul.
Megnevezték a Bayer és a Monsanto fúziójának utolsó feltételét - nem inputanyagról van szó
A leverkuseni vegyipari cég 62,5 milliárd dollárért (15 812 milliárd forint) vásárolta fel amerikai konkurensét, a Monsantót. Ezzel a lépéssel a Bayer a világ elsőszámú vetőmag- és növényvédőszer-forgalmazójává vált. A Bayer teljes forgalmának ma bő egynegyedét teszi ki az agrárszféra kiszolgálása. 2017-ben ez 9,6 milliárd euró (2976 milliárd forint) bevételt hozott a cégnek, döntően herbicidekből. A saint louis-i Monsanto tavaly 14,6 milliárd dollárt (3693 milliárd forint) keresett, elsősorban a vetőmag üzletágának köszönhetően.
