A tervek szerint május 1-jén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elindítja az országos jégkár-mérséklő rendszert, amely a talajgenerátoros módszerre épül - hangzott el a kamara sajtótájékoztatóján Dunaharasztiban. A rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozza a NAK. A technológia fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, amelyeket a rendszer kiépítői az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) kapnak majd meg, így tudnak jelezni a gazdáknak, hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat. Így az új rendszer működéséhez kapcsolódóan az OMSZ támogatást kapott a magyar kormánytól egy új radarállomás kiépítésére a Dél-Dunántúlon.
Országosan 986 talajgenerátorból áll majd a jégkár-mérséklő rendszer, amelyből 222 darab lesz csupán automatikus, azokon a területeken, ahol nehezen megvalósítható a személyes jelenlét. A többi eszköz mind manuális, vagyis kézi működtetésű lesz, itt azonban öt hónapon keresztül május 31-től szeptember 30-ig figyelniük kell a kezelőknek, mert ha riasztás van akkor 2-3 órán belül be kell kapcsolni a generátort.
Mivel a generátorkezelők nagy része gazdálkodó, ezért fontos szempont volt, hogy ne üljenek otthon a nap 24 órájában minden egyes nap, riasztásra várva, ezért arról is kapnak tájékoztatást, ha nincs veszély. Amennyiben riasztás van, akkor azonban reggel, délután 1 órakor és este 7-kor is kapnak információt arról, hogy mire kell készülniük. Amennyiben riasztásról kapnak tájékoztatást a gazdálkodók, akkor először mindig a légtartályt kell ellenőrizniük, valamint azt, hogy fel van-e töltve a megfelelő mennyiségű levegővel. Ez azért fontos, mert amennyiben nincs megfelelő mennyiségű levegő a tartályban, akkor nincs elég nyomás, így nem jön majd optimális mennyiségű hatóanyag a kéményből, és nem lesz megfelelő az égés.
A generátor egyébként három részből áll, amelyek mind zárt kalodában vannak, addig amig nem használják őket, így az állatok sem tudják megrongálni őket. Ahhoz, hogy a szerkezet működjön, a légtartályt össze kell kötni a hatóanyag tartállyal. Amint kiegyenlítődött a nyomás, a kezelőnek egy gyufa segítségével kell begyújtania a kéményt, onnantól pedig elindult a jégkár elleni védekezés. Ha a gazdálkodó bekapcsolta a generátort, akkor a NAK visszajelzést kap róla, ha azonban valahol ez nem történt meg, akkor a kamara telefonál az üzemeltetőnek. Amint véget ér a jégeső, érkezik egy üzenet, hogy a riasztásnak vége, és az eszközt vissza lehet tenni a zárt kalodába.
Az automata generátor esetén ezzel szemben semmi dolga nincs az üzemeltetőnek. Ez ugyanis messziről, akár számítógépről, vagy okostelefonnal is elindítható. A generátor egy zárt, nem átlátszó kaloda, amely napelemmel működik, és ha nyitva marad az ajtaja, akkor jelzést kap róla az üzemeltető, van ugyanis egy nyitásérzékelő a generátoron.
