A nagy termelésű tejelőtehenek az ellést követően nem képesek annyi takarmányt elfogyasztani, amennyi a termeléshez szükséges energia biztosításához kell. Ha a laktáció korai szakaszában energiahiány lép fel, az emésztési és szaporodásbiológiai problémákhoz vezet. A szubklinikai masztitisz például nehezen diagnosztizálható, hiszen látszólag a kifejt tej és a tőgy szövete is normálisnak tűnik (nem forró, illetve nem érzékeny).
Számos ismert módszer létezik a tej analízisére, ezek között szerepel például a glikoproteidek kimutatása a vemhesség megállapításához, vagy a beltartalmi vizsgálatra is alkalmas infravörös vizsgálatok. Közép-infravörös hullámhosszon a laktóztartalom is mérhető. A laktóz a tej szilárd frakciójának fő alkotó része. Általában 48-50 g/kg mennyiségben fordul elő benne. A laktóz az élelmiszer- és gyógyszeripar széles körben használt alapanyaga, világviszonylatban árfolyammal is rendelkezik. A tej laktóztartalmát figyelembe veszik Dániában és Hollandiában a tej árának megállapításához.
Egy francia gazdasági tanácsadó szervezet (BCEL-Ouest) több mint 214 000 minta elemzése után arra jutott, hogy a laktóztartalom mennyiségéből következtetni lehet az energiahiányos állapotokra és a kezdődő tőgygyulladásra is. A tejcukor ugyanis a tej ozmózisegyensúlyának fenntartásáért felelős, ezért koncentrációja nagyon stabilnak mondható. Ha az egyedi szinten mért tejcukormennyiség ingadozik, akkor ennek oka lehet a vércukor hiánya (energiadeficit), vagy a tejmirigy sejtjeinek nem megfelelő működése (hiszen a tejtermeléshez laktóz is kell), ami összefüggésben áll valamilyen tőgyproblémával. Szubklinikai masztitisz és energiahiányos állapot esetében igazoltan kisebb a tej laktózszintje.
Ezen megfigyelésekből kiindulva kell először meghatározni a tehenészetre jellemző, specifikus laktózszinteket. Ez a paraméter ugyanis függ a fajtától, a laktáció stádiumától, a termelés szintjétől és egyéb tényezőktől is. A referenciaszintek felállítása után már be lehet azonosítani az eltérő eredményeket mutató egyedeket, így időben beavatkozhatunk, megelőzhetjük a nagyobb problémákat.
A bretagne-i szervezet egyelőre tehenenként és évente 2,5 eurós bevezető áron ajánlja diagnosztikai szolgáltatását, karbamid-meghatározással egybekötve (utóbbi a fehérjeellátásról és -emésztésről informál, a magas tejkarbamidszint szaporodás-biológiai problémákat okoz). Ha valaki az 5 eurós csomagot választja, akkor ezen kívül ketonanalízist is végeznek. A ketózis a kezdeti laktáció alatt kialakult negatív energiamérleg következménye, hatására háromszor gyakoribb a méhgyulladás és hatszor nagyobb eséllyel tapasztalunk petefészekcisztákat. Gyakran tapasztalható csökkent termékenység az egészséges egyedekhez képest.
(Forrás: Réussir lait, 2018. 03. 30., https://www.reussir.fr)
