Előzmények

A tejkvóta rendszer az uniós tejpiac szabályozásának legfontosabb eleme volt kivezetéséig, mivel tulajdonképpen ez szabta meg az előállított tej egyénileg, illetve országosan értékesíthető mennyiségét. A tejkvóta rendszert 1984-ben vezették be az akkori tagországok körében a felhalmozódott készletek és finanszírozási problémák kezelésére. Magyarországon már a csatlakozás előtt, 1996-ban bevezették a rendszert, amely az uniós csatlakozásig a Tej Terméktanács felügyelete alatt működött, majd az uniós belépés után a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatkörébe került, és 2015. április 1-ei megszűnéséig ott is maradt.

Ekkora horderejű intézkedés kapcsán mindig lesznek nyertesek és vesztesek. Voltak is tüntetések az unióban, mivel a termelők úgy vélték, hogy a tejipari multinacionális vállalatok kiszorítják a kistermelőket és a családi gazdaságokat a piacról. Ugyanakkor pedig voltak országok, amelyek ugrásra készen válták, hogy a tejkvóta rendszer megszűnjön és felfuttathassák termelésüket.

Fokozódó verseny

Az elmúlt évek jellemző tendenciáiból és adataiból egyértelműen az látszik, hogy a versenyképesség és korszerűsítés terén vannak még teendőink, amennyiben Magyarország "igényt tart" tejtermelő ágazatára. Ma már nem elég csak és kizárólag a termelésben gondolkozni, termékpályában kell, mert terméket és nem alapanyagot szeretnénk értékesíteni. Azért sem árt ezen elgondolkozni, mivel a nyugat európai, nagyobb csapadékösszeggel rendelkező országokban a tejtermelő gazdaságokban is terjed az extenzív tartás, úgy költséghatékonysági, mind fenntarthatósági okokból. Mindez az önköltségi árakat még inkább lefelé szorítja, a tejtermelés centruma pedig nyugatabbra az atlanti partok jól legeltethető, kevésbé hideg területeire helyeződik át.

Az alábbi grafikon a nyerstej árak változásár mutatja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai alapján (Eurocent/liter)

Egyszerű mindezt belátni akkor, ha vetünk egy pillantást a nyerstej felvásárlási áraira és hozzátesszük, hogy egy liter tej előállításának önköltsége nálunk 95 forint (mintegy 30 eurocent) körül mozog. Azt is észre kell venni, hogy a világpiacon komoly ütemben erősödik a kereslet a tejzsír iránt, de a hazai termelők által megtermelt és felvásárlásra ajánlott tejek beltartalmi értékei legtöbbször elmaradnak az unió fejlett országaiban tapasztalhatótól. Ugyanakkor a világpiacon folyamatosan növekvő tejigény mellett nem is fordítunk akkora figyelmet erre, habár a beruházások szempontjából is most lenne itt az ideje, hogy termelésünket és feldolgozásunkat a világpiaci igények szolgálatába is állítsuk.

Fogyasztás és kereslet

Folyadéktej fogyasztásunk egyre csökken, viszont a feldolgozott tejtermékek piacán dinamikus növekedésnek lehetünk szemtanúi. Ezen belül is a növekedés motorja a Távol-Kelet, leginkább Kína és India élénkülő fogyasztása. Az Európai Bizottság adatai szerint Kína vaj- és vajolaj importja 50 százalékkal, a sajté 48 százalékkal, a sovány tejporé 42 százalékkal, a teljes tejporé 28 százalékkal emelkedett 2018. januárjában a 2017. januárihoz viszonyítva. Ugyanakkor a harmadik országokba irányuló vajkivitel több mint 35 százalékkal, a sovány tejporé csaknem 8 százalékkal, a sajté pedig 2 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

A következő ábra az uniós értékesítési árakat mutatja a terméktanácsa adati szerint (euro/kilogramm)

Az elmúlt időszak piaci tendenciái alapján körvonalazható, hogy az erős keresleti orientáció a piacon kezd enyhülni, a termelés pedig lassan behozza lemaradását és felzárkózik a kereslet mellé. Az utóbbi hónapokban az uniós felvásárlási dinamika is enyhülést mutat növekedésben, de köszönhetően a növekvő globális fogyasztásnak, a kereslet is megmarad. Ugyanakkor a fent említett extenzifikációs folyamatok miatt az északi, illetve az atlanti parti termelés komoly növekedés előtt állhat, legfőképpen Franciaország és Németország növekvő termelésének köszönhetően. Ez pedig annyit jelent, hogy a magyar termelésnek is meg kell próbálni felzárkózni eredményességben az északi és az atlanti parti tagállamok szintjére, hogy legyen esélye fennmaradni.

Az alábbi grafikon a nyerstej-felvásárlást ábrázolja a KSH és az Eurostat adatai alapján (kilogramm)

Árelőrejelzés

Mivel a tejtermelő állomány - akár felfelé, akár lefelé megy a tejpiac - lassan alkalmazkodik a mindenkori kereslet-kínálathoz, ezért több más ágazathoz hasonlóan a tejiparban is ciklusok alakultak ki, amelyek hossza a tapasztalatok és különféle tanulmányok alapján jellemzően 3-3,5 évre tehető. Erre rakódik rá a minőségi indikátorok - fehérje- és zsírtartalom -, valamint a termelt mennyiség éven belüli, biológiai okokkal magyarázható szezonalitása, amely miatt az éven belüli árcsúcs jellemzően a téli hónapokban, az árminimum pedig kora nyáron áll elő. Fentiek alapján a Takarék Csoport agrárigazgatósága összeállított egy egyszerű tejárciklus-modellt és összevetette az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) rendszerében látható országos nyerstej átlagár havi lefutásával (az időbeli és EU szintű összevethetőség kedvéért eurocentben számolva).

Látható, hogy egy ilyen egyszerű modellel csak részben lehet lefedni a tejárak alakulását, hiszen a fentieken túl azt még számos egyedi tényező alakítja. Annyi azért megállapítható, hogy az irányváltásokat tekintve a tejár meglehetősen jól követi a ciklikus és szezonális minták összegződéseként adódó mintázatot, míg a változás mértékének becsléséhez szükséges a mindenkori tejpiac mélyebb elemzése is.

A modell kiegészítéseként az igazgatóság megvizsgálta, hogyan alakul jelenleg az EU tejtermelése, továbbá azt is, hogy az európai tejtermékárak, valamint az olasz (Lodi) spotpiaci árak milyen előrejelző erővel rendelkeznek a szerződéses nyerstej árakra vonatkozóan. A számítások szerint (2010-2017 időszak alapján) az olasz spotárak áralakulása jellemzően 3-4 hónappal megelőzi az EU átlagos szerződéses árakét. A legfrissebb adatok szerint a tavaly év végi erős árcsökkenés az év első hónapjaiban mérséklődött, illetve megállt, sőt a holland spotpiacon emelkedés is bekövetkezett.

Figyelni kell a tejtermékek áralakulását is: a tejpiac globális kereslet-kínálati viszonyai a tejtermékeken keresztül tudnak kiegyenlítődni, mivel a tej nagy távolságra nem szállítható (nem éri meg a szállítása).

A vizsgálat kitért arra is, hogy a különféle tejtermékek áralakulása historikusan mekkora előrejelző erővel bír a nyerstej szerződéses árakra vonatkozóan, praktikusan hány hónappal kell eltolni időben a tejtermék árdiagramokat, hogy a lehető legjobban illeszkedjenek a nyerstej árdiagramokhoz. Az eredmények szerint a vaj és a tejporok (a sovány és a teljes egyaránt) áralakulása 3-4 hónappal jelzi előre a nyerstej árak irányváltásait, ugyanakkor a sajtfélék (gouda, edami és cheddar) nem rendelkeznek ilyen korrelációval.

A fenti ábrán látható, hogy tavaly késő nyári-kora őszi hónapok óta megindult egy lefelé tartó irány, de a legfrissebb fejlemények nem mutatnak egyértelmű trendet. A sovány tejpor ára szinte megállíthatatlanul csökken, ugyanakkor a vaj és a teljes tejpor árcsökkenése megállt, némi erősödés is elindult. A globális kereskedelemben a tejporok közül a sovány tejpor tekinthető nagyobb jelentőségűnek.

Végül alapvető fundamentális tényezőként szükséges megvizsgálni azt is, miként alakul az unió tejtermelése. Az alábbi ábrán a havi idősoros lefutás azt mutatja, hogy a termelés év/év alapon már 2017 első hónapjaiban meghaladta az egy évvel korábbit, a legfrissebb adat (2018. január) alapján 4%-kal magasabb most, mint tavaly ilyenkor.

Az unió havi tejtermelése 2105-2018-ben (DG Agri)

Összességében:

- az agrárigazgatóság ciklikus és szezonális minta alakulását figyelembe vevő saját modellje jelentős árcsökkenést vetít előre 2018-ra
- a rendszerint tényleges előrejelző erővel bíró spotpiaci árak a tavaly év végi erős árcsökkenése az év első hónapjaiban mérséklődöt, megállt, sőt a holland spotpiacon emelkedés is bekövetkezett
- a tejtermékeknél az összkép vegyes, figyelmeztető jel a sovány tejporok megállíthatatlannak tűnő árcsökkenése
- az unió tejtermelése jelentősnek mondható mértékben, 4,0% ütemben nő év/év alapon

A Takarék Agrár Igazgatóság a fundamentumok (kínálati oldal, illetve éven belüli szezonalitás), továbbá az árciklus állapota alapján azt vetíti előre, hogy az első félév és a késő nyári időszak az árcsökkenés jegyében fog eltelni. A ciklikus modell alapján is látható, hogy az árminimumok és ármaximumok bizonytalanul jelezhetők előre, de az igazgatóság modellje szerint 70-75 forintig csökkenhet az ár, majd némi megtorpanás után 2019 első hónapjaiban akár további csökkenés is bekövetkezhet.

Irányok, ajánlások és lehetőségek

Hazai szempontból sem elhanyagolható szempont a versenyképesség javítása, de ahogy más ágazatokban is látható, egy termékpálya működőképességének elengedhetetlen része a feldolgozás is. E területen látható némi előremutató változás, mivel 2017-ben a hazai sajt exportja csaknem 15 százalékkal, a savanyított tejtermékeké pedig csaknem másfélszeresével emelkedett. A pozitív változásokat GMO mentességünk is támogathatja, amelyben komoly szerep hárulhat a közösségi marketingre, ezzel is hatva a fiatalok és a felhasználók fogyasztói szokásaira. Ugyanakkor fel kell arra is készülni, hogy egyre többen mutatnak allergiás tüneteket táplálékaink valamely összetevőjére és kerülni fogják a tejtermékek fogyasztását.

A közösségi marketingnek az igazgatóság véleménye szerint nemcsak a tejfogyasztásban, hanem az emberek mindennapi életében is nagy szerepe van, elérhetővé téve mindenki számára a helyi termékeket, azok jellemzőit és az előállításukkal kapcsolatos sajátosságokat. Ezért ösztönözni kell a mezőgazdasági termékek mind nagyobb arányú megjelenéseit a közösségi felületeken.

Az uniós és a hazai tejágazat előtt komoly kihívások állnak a versenyképességet és a termelékenységet illetően. Amennyiben ezekre a kihívásokra sikerül megfelelő választ találni, remélhetőleg kiveheti a részét az Európai Unió a világ csaknem 2 százalékos tejfogyasztás növekedéséből. Ugyanakkor az EU saját nyerstej fogyasztása már évek óta csökkenőben van, amelyen a magasabb feldolgozottságú termékek enyhe fogyasztásnövekedése segíthet. Emellett a jövőben fontos lesz a távol-keleti piacok igényeinek kielégítése is, ezen a téren Új-Zéland és Ausztrália tejtermelésével és tejiparával kell versenybe szállni.

Hollósi Dávid
Takarék Agrár Igazgatóság