Május végén tartotta közös ülését a NAK Kertészeti Osztályának gyógynövény alosztálya és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT). A szakmai együttműködés alapja a NAK és a GYSZT 2014-ben megkötött stratégiai megállapodása. Az ülésen a magyar gyógynövény iparág csaknem 95 százaléka képviseltette magát, valamennyi szegmensből: gyűjtők, termelők, feldolgozók, kereskedők, kutatás-fejlesztéssel foglalkozók.
Czirbus Zoltán, a NAK gyógynövény alosztályának és a GYSZT-nek az elnöke elmondta, hogy az ágazat leginkább a vadon termő gyógynövények gyűjtése révén kerül szóba, ami az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának kiegészítő, illetve sok esetben egyetlen jövedelemforrása. A jövőben azonban paradigmaváltásra van szükség: bár jelenleg a gyógynövény-kibocsátás 60-70 százalékát adja a gyűjtés, ez ilyen szinten, hosszú távon nem fenntartható. A ciklus végére a vezetők az arány megfordítását szeretnék elérni a termesztett gyógynövények javára.
Czirbus Zoltán szerint a modern, korszerű és hatékony termesztés eléréséhez hosszú távú faj-, illetve fajtaspecifikus termesztési stratégiában kell gondolkodni, ami kiterjed a nemesítésre, a szaporítóanyag-beszerzésre, az elsődleges feldolgozási technológia (szárító, poszt-harvest gépek), a növényvédelem fejlesztésére, és ezt a következő években legalább a tíz legfontosabb termesztett gyógynövényre ki kell dolgozni. Az ülésen résztvevők a hosszú távú közös célok között megfogalmazták még a gyógytermékek jelenleg 27 százalékos áfakulcsának csökkentését, valamint a pályázati rendszerbe való belépést, melyhez projekt szemléletű finanszírozást és pályázati forrást kellene rendelni. Az ülésen meghatározták a NAK gyógynövény alosztályának és a GYSZT-nek az edukációra és hiteles ágazati kommunikációra vonatkozó új irányvonalát is.
(Forrás: NAK)
