Kelet-Európa agráriuma kevés pénzből is csodát csinál

agrarszektor.hu
Az Erostat a fenntartható mezőgazdaságot vizsgálta az egyes tagállamokban, melynek eredménye egy interaktív grafikon lett, amivel túl is lőttek a célon. Elárulja, hogy az unió keleti felén mennyivel kevesebb pénz jut az ágazat támogatására, mennyivel kevesebb terheléssel jár az itteni gazdálkodás, és mennyire felívelő pályára állt az agrárium ezekben az országokban.

Mivel a mi közvetlen versenytársaink elsősorban a lengyelek és a szlovákok, ezért az agrárszektor.hu leginkább a velük való összehasonlításra volt kíváncsi, illetve Európa húzóágazatát, Németországot, emeltük ki még a mezőnyből. De bármelyik tagállamot kiválaszthatja az érdeklő az Eurostat  legördülő listájából (link a cikk végén).

Ezen a képen azt láthatjuk, hogy mennyi támogatást élveznek az említettt országok egy lakosra számítva és euróban mérve. Magyarországon a 2013-as csúcs az uniós pénzek felhasználási maximumát mutatja, az új ciklus pénzeinek lehívása pedig csak 2016-ban indult meg. Az emelkedő trend minden bizonnyal folytatódott 2017-ben, és így lesz 2018-ban is. Mindez azonban eltörpül a német gazdák támogatásaihoz képest.

Az uniós csatlakozás óta gyorsan felfelé ívelő pályán áll a magyar mezőgazdaság, 2010-hez képest is 63 százalékkal nőttek a mezőgazdaságból származó jövedelmek. Igaz, eközben Szlovákiában 73 százalékkal emelkedtek. A lengyelek csak 2015-ben bokrosodtak meg igazán, azóta beszél a szakma a "lengyel frászról". Kibocsátásuk a kertészeti ágazatoktól kezdve az állattenyésztésen át hatalmasat fejlődött, vele együtt a feldolgozóiparuk is beérett. Látványos visszaesést látunk a német jövedelmi helyzetben 2015-ben. A hangsúlyosan hús- és tejipari termékekre építő német agárárexportot nagyon megviselte az orosz embargó és a tejkvóta kivzetése is. Mostanra már ismét növekedésben van a mezőgazdaságuk.

Tanulságos a biogazdálkodásba vont terület nagyságát ábrázoló grafikon is. Magyarország messze az uniós átlag alatt van, annak csak a felét elé éri el, dacára a 2015-ben tömegesen megpályázott ökogazdálkodási pályázatnak. Érdekes módon Szlovákia pont annyival ugorja meg az uniós átlagot, mint amennyivel mi elvagyunk maradva tőle: termőterületének csaknem 10 százalékát vonta biogazdálkodásba.

A művelt területek nitrogénmérlege is beszédes képpel szolgál. Németország - de sorolhatnánk Dániát, Hollandiát, Belgiumot is - évek óta küzd az állattenyésztés nitrogén- és foszforkibocsátásával, illetve a műtrágyafelhasználás szintje is jelentősen felülmúlja a keleti blokkban mért adagokat. Ez meg is látszik a  talajok nitrát- és foszfát-túlterheltségén, amiért komoly büntetéseket kell fizetniük az uniós kasszába. Magyarország és Szlovákia tiszta talajai nagyon keresettek a nyugati termelő vállalkozások részéről, de nálunk a földtörvény akadályozza, hogy külföldiek részesüljenek a földvagyonból. A cégek tulajdonszerzésének tilalmát jelenleg vizsgálja Brüsszel.

Az ammóniakibocsátás szintje szintén szorosan összefügg az állattenyésztés, különösen a marhatartás intenzitásával, ezért nálunk is emelkedőben van. A húsmarhatartás kifejezetten jövedelmező, népszerű tevékenységgé vált az utóbbi 5 évben, de ammóniakibocsátásunk még így is csak a  negyedét éri el annak, amit Németország produkál.

Az interaktív grafikon nem minden országra tartalmaz adatokat a talajvíz nitrátterheléséről vagy a madarak számáról. Mindenesetre szomorú, hogy 1990-hez képest mostanra a madárállomány közel harmada elveszett a mezőgazdasági területeken. Az Eurostat interaktív grafikonja itt érhető el.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?