Szépen indultak idén az ősszel elvetett kalászsosok, de az utóbbi hetek viharos, csapadékos - olykor - jégesővel tűzdelt - időjárása próbára tette az állományokat. Sok a borzolt, földre fektetett tábla. A biztosító jellemzően csak a letört kalászra és szemhullásra fizet, a földön heverő gabonát még betakaríthatónak találja. Ez így is van, de a "paplan" alsó rétegén már elkezdődött a fuzárium támadása.
"Én még ilyet nem láttam: deszikkálják az árpát!" - hangzik el egy gazdától. A szokatlan lépést éppen a fenti helyzet indokolja. A gyönyörűen indult takarmánynak valót mindenképpen menteni akarják. "Én éppen a szeles térség miatt mindig kétszer is szárszilárdítózok, legyen ez takarmányárpa, sörárpa vagy durum. Combmagasság fölé nem is engedem az állományt. Tavaly a durumból 7 tonnás termést arattam, most meg a földön fekszik az állomány java. A kombájn még felszedné, de egy hét múlva már gombás lesz a kalász..." - kesereg Kesik Péter, aki Beled térségében gazdálkodik 200 hektárnyi saját földön és további 200-at bérmunkában művel. Szomorú látni, hogy bármit is tesz, az időjárás elveszi a munkája gyümölcsét.
Péter ezután egy dús kalászú sörárpaföldre vezet. Itt még úgy-ahogy lábon áll a tábla. A márciusi vetésű kultúráknak igen nehéz volt az idei év. A későn elvonuló telet azonnal forró szárazság követte. A sörárpát nemcsak itt, az ország többi pontján sem tudták elvetni márciusban, halottunk április végi vetésidőről is. Kesik Péter április 5-én jutott oda, hogy elindítsa a vetőgépet. A munkatorlódás akadályozta, hogy az állományokat (nemcsak a sörárpát) időben ellássák fejtrágyával, lombtrágyával, növényvédőszerrel, majd a csaknem kéthónapos aszály szedett vámot a potenciális termésből.
A repcét a szárbaindulástól gyötri a nappali meleg. Szemmel láthatóan kisebb a termőfal, kevesebb az elágazódás, laposabbak a becők. Boldog, akinek 3 tonnás termése lesz. A sárvári bemutatón az olyan robosztus hibridek mutattak a legszebben, mint a Shrek vagy Pioneer Maximusa.
Az idei év legnagyobb rizikóját a gombás betegségek közül a fóma jelentette. A kétszeri regulátorozás nemcsak erősítette a gyökérzetet és a szárat, de védett a korai levélbetegségtől is, amely később a fómás szártöréshez vezet. A gyengéb hibridek nemcsak alacsonyabbak voltak, de betegség-ellenállóságban sem voltak tökéletesek: a száruk meg-megroppant a szélben. Az egyes fajták szklerotiniára való érzékenysége is különbözőnek mutatkozott. Beled mellett találtuk a környék legszebb repcetábláját. Egy KWS hibridből kinéztük a négytonnás hozamot is.
A kérdés ilyenkor mindig az, hogy mennyi befektetés árán sikerült elérni a szép eredményt. A helyi talajok agyagosak, nehezen művelhetők, pH-juk egyhén savas. A sárvári bemutatóhoz csatolt előadások éppen arról szóltak, hogyen tehetjük művelhetőbbé a talajt a pH emelésével és a megfelelő gép kiválasztásával, hogyan találjuk meg a helyi viszonyokhoz legjobban igazodó fajtát, és azt hogyan táplálhatjuk a lehető legprecízebben.
Vagyis a gyökeresedést és magképzést segítő foszfor felvehetősége sérül a leginkább a talaj savanyodásával, de egyéb folyamatok is drasztikusan károsodnak. A csökkenő talajélet mind a makroszervezetek (földigiliszta), mind a mikroszervezetek (nitrifikáló baktériumok) terén megmutatkozik, ami hatással lesz a teljes talajszerkezetre. Ez pedig a növények herbicidekre való érzékenységét befolyásolja. A problémát a talaj meszezésével, elsősorban jól oldódó kalcium-oxiddal orvosolhatjuk - derült ki Wágner József (Carmeuse Kft.) előadásából.
A tábla azonban sosem homogén. Mielőtt bármilyen anyagot kijuttatnánk, célszerű pontosan megmintázni a talajt. A mintavételi pontokat idősoros műholdfelvételekkel és/vagy multispektrális légifotókkal tudjuk jól kijelölni. A talajvizsgálatot ezután differenciált tápanyagkijuttatás követheti, ami kevesebb input mellett is kiegyenlített hozamokat eredményez. A percíziós beruházásokkal érdemes kis lépésekben előrehaladni, és folyamatosan értékelni az elért eredményeket - tanácsolta Szabó Kornél (Dr. Szabó Agrokémai Kft.).
Az anyagtakarékosság jegyében a Kuhn részéről Nagy-Balázs András beszélt arról, hogy robosztus gépeikkel a mulcsbavetés és sávos művelés is megvalósítható. Osztott magtartályos Espro gépeikkel egyszerre vethető az anya- és az apasor, vagy a főnövény és a köztes kultúra, vagy egyszerre adagolható a mag és a műtrágya. A 3-tól 8 méteres munkaszélességben kapható gépek fokozatmentesen átállíthatók 1,5 kg vetőmagról 450 kg/ha-os normára. Permetezőik sajátossága a könnyített, aluminium szórókeret, melynek kiegyensúlyozó rendszere meggátolja a gyorsításkor-lassításkor jelentkező "ostorcsapás" jelenséget, így nem törik, ellenben a savaknak kitűnően ellenáll. A mérleges műtrágyaszórók pedig akár 20-25 km/h-s tempóval is precízen adagolják a tápanyagot, köszönhetően az egymástól függetlenül, hidraulikus hajtással forgatott két tárcsának.
Az adogolásra javasolt műtrágyákról és lombtrágyákról pedig a házigazda, dr. Szabó Balázs tartott előadást. A Sileno műtrágyák egyedi jellegzetessége, hogy a műtrágyaszemcsék is tartalmaznak mikroelemes bevonatot. A jó ár-érték aránnyal bíró termékeket felelőségteljes szaktanácsadás mellett, gazdaság-specifikusan ajánlja partnereinek a családi vállalkozás.
A nap tanulságaként levonhatjuk: az extrém időjárási helyzetek ellen nehéz védekezni, de robosztus fajtákkal, gondos növényápolással és táplálással sokat tehetünk az állományokért.
