Ennek nem lesz jó vége! Minél több a szántó, annál kevesebb az erdő

agrarszektor.hu
A mezőgazdasági művelésbe vont területek folyamatos növekedése jelentős kockázatot jelent az egész bolygónkra nézve. Amennyiben a jelenlegi tendenciák fennállnak, 2050-re a világ szántóföldi termőterülete hozzávetőleg 70 millió hektárral fog nőni az erdős területek rovására. De van megoldás: fenntartható intenzifikációnak nevezik.

A fejlődő világban a gazdálkodók folyamatosan újabb és újabb termesztésre alkalmas területeket vonnak művelés alá, ezzel viszont riasztó ütemben csökkennek a vadon élő állatok élőhelyei. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint ha a jelenlegi tendenciák fennállnak, 2050-re a világ szántóföldi termőterülete hozzávetőleg 70 millió hektárral fog nőni, és az új mezőgazdasági területek nagy része a jelenleg erdős területeken lesz. A legnagyobb a kockázat Dél-Amerikában és a Szaharától délre eső Afrikában, ahol a népességnövekedés és az élelmiszer-kereslet különösen keményen érinti a trópusi erdőket.

A mezőgazdasági területek indokolatlan kiterjesztése egyre nagyobb problémát okoz, a vadon élő állatok védelme érdekében a fejlődő országoknak növelniük kell a meglévő területek termelékenységét, mégpedig a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok ösztönzésével.
A szegénység rendszerint az ökológiai válság egyik legjelentősebb gyökere, a korszerűtlen gazdálkodási gyakorlatok pedig fenntartják az éhínség és az élőhelyek elvesztésének körforgását. Afrikában például a tartósan alacsony terméshozamok - amelyek gyakran a globális átlagok alig 20 százaléka csak - rendszerint a gyenge vetőmagoknak, a műtrágyák és az öntözés hiányának tudató be. Az ilyen gazdálkodás nyomán csökken a talaj egészsége, termelékenysége, és sok gazdálkodó nem lát más lehetőséget, minthogy új földet keres.

A World Economic Forumon publikált cikk szerint van egy módja annak, hogy véget vessünk ennek az ördögi körnek. A ScienceDirecten megjelent kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a jobb gazdálkodási gyakorlatok és technológiák növelhetik a mezőgazdasági termelékenységet, miközben csökkentik az élőhelyek eltűnését, és védik a vadon élő állatokat. A "fenntartható intenzifikáció" néven ismert megközelítés célja, hogy a meglévő mezőgazdasági területek kibocsátása növekedjen olyan technikák alkalmazásával, mint az integrált növénytermesztés, a kártevők elleni modern védekezés. Ha a fenntartható intenzifikáció széles körű alkalmazásával akár még csökkenthető is a művelésbe vont földterületek nagysága.

A cikk szerzője szerint ez nem egy elérhetetlen cél. Az elmúlt 25 évben a világ több mint 20 országában a gazdálkodók javították az élelmezésbiztonságot, miközben fenntartották vagy növelték az erdők védelmét. Az amerikai tudományos akadémia hivatalos lapjában közzétett tanulmány szerint 1965 és 2004 között a fejlődő országokban azok a gazdálkodók, akik kiváló minőségű vetőmagokat használtak, majdnem 30 millió hektárral, azaz egy Olaszországnyi területtel tudták csökkenteni a mezőgazdasági földterületet. Ezeket a "nyereségeket" tovább lehetne növelni, ha a kisebb gazdaságok is hozzáférnének a korszerű berendezésekhez, ha gyűjtenék a gazdálkodásuk során keletkező adatokat, azokat kielemeznék, illetve ezekre valamiféle támogatást kapnának.

Probléma az is, hogy a fejlődő országok farmerei nemcsak mezőgazdasági céllal használják a vadállatok élőhelyéül szolgáló erdőterületeket. A szegény közösségekben élő emberek nagy számban támaszkodnak az erdőtermékekre akár tüzelőről akár építőanyagokról van szó, ezért azok a kormányzati politikák, amelyek megtiltják ezen erőforrások használatát anélkül, hogy megfelelő alternatívákat kínálnának, valószínűleg nem lesznek sikeresek. Ezekben az országokban a mezőgazdasági és gazdasági támogatást a szántóföldek terjeszkedésének szigorú korlátozásával kellene összekapcsolni.

A világon évente több milliárd dollárt fektetnek a környezeti degradáció és a szegénység leküzdése érdekében; az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljainak többsége is valamilyen módon kapcsolódik ehhez a két problémához. Ennek ellenére a megoldásukra kidolgozott programok elszigetelten működnek, nagyon helytelenül. A jelenleginél jóval hatékonyabban kellene integrálni az élelmiszer-bizonytalanság megszüntetésére és az élőhelyek elvesztésének megállításra irányuló erőfeszítéseket.

Tóth Krisztina

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?