Pimaszul alacsony áron vásárolják fel a szőlőt

Agrárszektor
Egy olvasói levél nyomán az agrárszektor.hu utánajárt, mi igaz abból, hogy az idei szőlőtermés jó árakat hozhat. Bár vannak kivételek, a valóság ennek szinte az ellenkezője. Úgy tűnik, tényleg van néhány nehezen orvosolható piaci probléma.

A szőlő felvásárlási felhívások nem azt tükrözik, hogy emelkednének az árak a tavalyihoz képest. Sőt, némely fajtánál, mint például a Kékfrankos, csökkenés tapasztalható - írja az agrárszektor.hu-nak címzett levelében egy szőlősgazda, aki rögtön a költségek emelkedésére is felhívja a figyelmet. Mint mondja, tavaly a gázolaj ára 330-350 Ft/l körül mozgott, idén viszont 360-410 forintot kell fizetni egyetlen literjéért. A területek megmunkálásának munkaerőköltsége is változott, mivel tavaly egy vendégmunkás 700-800 forintot kért óránként, idén viszont 900-1000 forintot.

Ugyankkor a termelők által remélt és a feldolgozók által ajánlott árak nagyon messze esnek egymástól. Például a Bianca szőlőért nettó 100 forintot szeretnének elérni a termelők, miközben a feldolgozók ennek csak a felét kínálják a szőlőért. A levélíró szerint a legtöbb fajtáért 20-30%-kal adnak kevesebbet most, mint korábban. Mivel a felvásárlási ár szinte minden nagyobb borászatnál egyforma, sokan a felvásárlók kartelljára gyanakodnak.

Kékfrankos

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT)idén is közzé tette átlagár-előrejelzését. A 2017. évi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy ez legalább 5-10 forinttal emelte a végleges szőlőárakat. Idén több felvásárló is nyilvános árajánlatot hirdetett, ezek részint alacsonyabbak, részint magasabbak, mint az ajánlott átlagár.

Normális piaci magatartás, hogy az első ajánlatok nyomottak: ezekkel tesztelik a felvásárlók, hogy mennyire mozdulnak meg a termelők az adott árszintre. Később a fizetési hajlandóság növekedni szokott.

A legalacsonyabb árakkal ott találkozunk, ahol korlátozott számú a felvásárló, ezért diktálhatnak a piacon. Problémát okozhat az is, hogy sok helyen most fordultak termőre a szerkezet-átlakított ültetvények, miközben a feldolgozó kapacitás nem bővült, így relatív túlkínálat keletkezett az adott szőlőfajtából az adott térségben. Azt is meg kell érteni, hogy hiába nőnek a termelők költségei, ha a kész bor ára nem tud emelkedni. A kereskedelmi láncok a legnagyobb borászatok legkisebb áremelési igényét is visszautasítják. Márpedig a borász csak akkor tud többet fizetni az alapanyagért, ha a végterméket is drágábban, nyereséggel tudja értékesíteni - vagy ha a konkurenciaharc erre rákényszeríti" - magyaráz az agrárszektor.hu-nak Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője.

A borászok persze idén is éppen annyiért fogják eladni a bort, mint tavaly, csak sokkal többet. Nekünk miért nem lehet egy jobb évünk?"

 - fakad ki egy termelő a Mátrai borvidéken, aki igazságtalannak tartja, hogy a mennyiség 10-20 százalékos növekedését ugyanekkora mértékű árcsökkenés követte. Példaként sorolja a Rizlingszilvánit, amiért 2017-ben 85 forintot adtak, most pedig csak 70-et (a HNT árprognózisa 82 forint) és a Zenitet, ami most 20 százalékkal olcsóbb, pusztán 60 forintot ér egy kilója (HNT-ár: 78 forint). Egyelőre csak az Irsai Olivérért fizetnek annyit, mint egy évvel ezelőtt, 120 forintot, de ez is 10 forinttal elmarad az ajánlott HNT-ártól.

Sárga muskotály

Az Egri borvidéken szinte sír a gazda a dühtől, amikor felhívom. Átkozódva újságolja, hogy a Sauvignon blanc kilója most bruttó 70 forint, míg egy éve nettó is megadtak érte 95-öt (HNT-ár: 109 forint, nettó). "A tavalyi kékszőlők, amikért korábban 110 forintot fizettek, most 90-95 forintot érnek. Csak a Cserszegi fűszeressel vagyok elégedett, 80 forint ezért a fajtáért viszonylag jónak mondható." És hogy mivel indokolták a felvásárlók a nyomott árakat? A válasz szerint bár kiváló a minőség, túl sok a szőlő és a készletbor. A gazda elismeri, hogy a borvidéken több szerkezet-átalakított ültetvény is termőre fordult, ami kapacitásgondokat okozhat, de hozzáteszi: "Nem értem, hogy lehet az, hogy a legnagyobb területen a Kékfrankos fordult termőre, mégis ennek ugyannnyi az ára, mint tavaly."

Tokajban csak egy hónap múlva kezdődik az igazi szüret, egyelőre  a borvidékre nem jellemző, korai fajtákat szedik, de jót jelent, hogy a Sárga muskotályért akár 140 forintot is megadnak a felvásárlók (HNT-ár: 130 Ft/kg). A ritkaságnak számító Kabar és Zéta 150 forintért megy el. "Minőségre rendben vagyunk, és a mennyiség is jónak látszik. A szárazság lehet az egyetlen probléma: elképzelhető, hogy egyes dűlőkben korábban fognak szüretelni a kelleténél, aminek lehet hatása a mustfokra. Növényvédelmi szempontból könnyű volt az év, egyszóval bizakodunk a jó szezonzárásban" - mondja elégedetten a gazda.

A HNT-nél az az általános tapasztalat, hogy a termelők a mennyiségre nem, csak a mustfokra panaszkodnak, de ez is inkább csaka déli régióra jellemző. A szakmaközi szervezet összességében az elmúlt évihez hasonló nagyságrendű termést és az országos átlagot tekintve jó minőséget vár az idei évtől. Ami a piaci lehetőségeinket illeti, az uniós bormennyiség az elmúlt évinél több lesz, de a négy legnagyobb bortermelő ország (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország) összesített termelése várhatóan
nem éri el az elmúlt 5 év átlagát (146, 4 millió hl).

Nyilván az előzetes termésadatoknak is van árbefolyásoló hatása, amit a legnagyobb termelők - amelyek egyben borászatok is - ki szoktak használni.

A HNT árelőrejelzését az Agrárminisztérium az elmúlt héten a teljes szüreti időszakot nézve pontosabbnak minősítette, mint amit a felvásárlók kommunikálnak" - jegyzi meg Hajdu Zoltán. Hozzáteszi: a magyar borexport 70 százaléka lédig formában hagyja el az országot, ami csak nyomott árakat tesz lehetővé, belföldön pedig a nemzetközi láncok árleszorító hatása érvényesül. Valójában nincs az ágazatban annyi profit, amin szívesen osztozkodnának a szereplői.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?