Európára koncentrálódtak a legutóbbi hírek. Volt köztük jó is, rossz is, de a lényegi mozgást a félreértelmezhető pletyka eredményezte. Elterjedt, hogy Ukrajnában korlátozni akarja a kormányzat a búzaexportot, ezzel csökkentve a kínálatot - fel is mentek az árak. A következő hasonló hír Oroszországról szólt, de onnan már gyorsabb volt a cáfolat: semmi nem indokolja a kivitel visszafogását. Ezek a hírek feszültebbé tették a piacot, az eredményt jól mutatja a barchart.com ábrája a párizsi tőzsdei árak alakulásáról. (Fekete vonallal jelölve a búza, a zöld vonallal a kukorica jegyzése.) Klasszikus kép: felfutás után csökkenés, majd megint megpróbálja a piac az erősödést, de aztán ellaposodik az ár.
Mi lesz a kukoricával?
Ez az, ami minket nagyon érint. Több szempontból is érdekes a helyzet. Európában a termés mennyiségét eddig 61,34 millió tonnára várja a Strategie Grains (független termésbecsléssel és elemzésekkel foglalkozó szakértők), ami jó, mert ez több mint a tavalyi 59,42 millió tonna. De ha szétbontjuk, hol és mennyi termés várható, már árnyaltabb a kép. Romániában +1 millió tonna, Bulgáriában +800 ezer tonna, Horvátországban +500 ezer tonna, Szlovákiában +300 ezer tonna a várt termés. Magyarországról még a "régi" vetésterülettel számolnak, nem csökkentették 1040 ezer hektárról 898 ezer hektárra a területet, eszerint nálunk is 1,1 millió tonnával nagyobb lehet a termés. Olaszországban szintén 1 millió tonnával jobb eredményeket várnak, mint amit tavaly realizáltak.
Ez a kínálati oldalon már több mint a Strategie Grains 2 millió tonnás plussza, tehát az előre jelzett maximumok nem fognak mindenhol megvalósulni. Azt már láttuk az elmúlt hetekben, hogy Franciaországban és Németországban jelentős aszály van, ami a kukorica-terméselőrejelzésben is megjelenik.
Számunkra ez azt jelenti, hogy más irányú exportra kell készülnünk, a déli értékesítés kevésbé fog működni. Irány tehát Németország és Hollandia, hiszen náluk lesz nagyobb az importigény: előbbinél 2 millió tonnával nagyobb, 4,4 millió tonnás, utóbbinál 6,3 millió tonnát elérő behozandó mennyiséget becsülnek.
Igen ám, de a hajós szállítás egyszerűbb, koncentráltabb és jobban fel is van rá készülve az infrastruktúra. A fekete-tengeri kikötőkből induló román és bolgár kukorica lesz a mi fő ellenfelünk. Megjegyezzük, a térségben nagy lesz a tolongás a piaci szereplők körében, mivel Ukrajna ismét mindenkori rekordot állíthat be kukoricából. Az UkrAgroConsul becslése szerint a tavalyi termést 18 százalékkal felülmúlva elérhetik a 28,5 millió tonnát. Emiatt a német exportunk sem tud megsokszorozódni. Bár elérheti a tavalyi dupláját, 1 millió tonnával mégsem növekedhet. Marad a régi, stabil olasz piac - ha versenyképesek leszünk. Mindezek miatt nem várom, hogy a hazai kukoricapiac felrobbanhatna, még akkor sem, ha végül kiderül, csak 7 millió tonna lesz a termésünk.
Mi a helyzet a napraforgóval?
A vetésterületet itt is kisebbre jelezte most a NAK. Kilátásainkat illetően azonban itt nincs nagy mozgási lehetőség. A hazai termelés 1,8 tonnára várható, ám a belső felhasználás a termelés kb. 80 százalékát felveszi. Évek óta megfigyelhető, hogy a viszonylag egyenletes export mellett az őszi időszakban van némi import is, így a nettó exportunk kb. 200 ezer tonnára tehető. A termés azonban kisebb lesz annál, mint amit a három héttel ezelőtti állapotfelmérés mutatott. Az akkori 3 t/ha-s hozamok az elmúlt hetek forró időjárásában "elolvadtak", ma ennél biztosan gyengébb eredményt jósolnánk, a valós átlag inkább a 2,5 tonnához állhat közel.
Amennyiben mindkét tényező - terület és hozam - csökkenése beigazolódna, az már 300 ezer tonnával is csökkenheti a kínálatot, vagyis jelentősebb elmozdulást hozhat a kereslet részéről is. Ez támaszt adhat a napraforgó árának. Amennyiben az importárut olcsóbban lehet majd beszerezni, akkor ősszel ennek mennyisége a szokásosnál nagyobb lehet.
Bidló Gábor, terménypiaci elemző
Prudens Ceres Kft.
