Érdekes infrografikát készíttett az agrarheute.com az idei németországi kalászos hozamokról. A terméseredményeket az elmúlt három év átlagával vetették össze. Eszerint az ország északi tartományaiban 15-30 százalékos az elmaradás a korábbi évekhez mérten, míg a délebbi tartományokban néhány százalékos plusz is előfordul. A mezőgazdasági szempontból kiemelten fontos Bajorországban 9 százalékkal lettek alacsonyabbak a termésátlagok.
Még sosem volt ilyen rossz
A rendszeres feljegyzések kezdete, 1881 óta az idén mérték a legnagyobb hőmérsékleti anomáliát Németországban. A gazdák érdekképviseleti szervei egy millió eurós gyorssegélyt kértek a kormányzattól azok számára, akik az aszály miatt a csőd szélére sodródtak. Végül "csak" 340 millió eurót (110 milliárd forintot) bocsátottak a bajba kerültek megsegítésére - adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A vissza nem térítendő támogatás azoknak a gazdálkodóknak jár, akik 30 százalékot meghaladó terméskiesést szenvedtek el. Eddig 14 tartomány jelezte, hogy gazdálkodói igényt tartanak a kártérítésre. A szövetségi kormány legutóbb 2003-ban indított mentőprogramot az országos léptékű aszálykárok miatt, akkor 80 millió eurót fordítottak a termelők támogatására.
Nálunk nem rendkívüli a helyzet
Ezt a kukoricatáblát Észak-Magyarországon, Szerencs térségében fotóztuk, majd a Facebook-oldalunkon is kihelyeztük. Egy kiváló memóriájú gazda meg is jegyezte: "2003-ban volt hasonló".
Érdekességképpen: a budapesti tőzsde adatai szerint 2003-ban az étkezési búza ára augusztusban 33 ezer forintot ért, míg a kukorica decemberi ára 38 ezer forint volt tonnánként. 2007-ben már 46 ezer forintot adtak az eurobúzáért, míg a kukorica 52,5 ezer forintért találhatott vevőt. A két termény a legmagasabb árat 2012-ben érte el, amikor a malmi búza 64,5, a kukorica pedig 67 ezer forintért cserélhetett gazdát a fent említett hónapokban. A 2012-es év ugyanis szintén aszályos volt, ahogy az azt meglőző 2011 is. A terménypiacot ekkoriban a kibantokozó világgazdasági válság is megbolygatta: az ingatlanbizniszből kivonuló spekulatív tőke az árupiacokon keresett új célpontokat.
És ez így tulajdonképpen rendjén is van. A szántón senki nem egyetlen kultúra egyetlen évi bevételére alapozza az egzisztenciáját. A gyümölcstermesztőknél már sokkal gyakrabban előfordul, hogy egyetlen fajra - bár annak több fajtájára - támaszkodnak. Az alma vagy a szőlő felvásárlási árának idei alakulása - fajtától függetlenül - kétségbeejtő.
