A legtöbb gabonafélét és hüvelyest az EU területén, esetleg az unióval szomszédos területeken meg lehet, és meg is termelik a gazdálkodók. Az exportőröknek nehéz versenyezni a helyi nagy termelőkkel, akiknél a hatékonyság és a méretgazdaságosság kulcsfontosságú. Az exportőrök inkább az egyedi termékek piacán találhatnak piaci lehetőségeket. A gabonafélék európai importjának értékét 18,6 milliárd euróra becsülik. Bár a legtöbb gabona - mint a rozs és a zab - elsősorban Európából származik, a fejlődő országokból származó gabonafélék behozatala növekszik. Ezek gyakran olyan gabonafélék, amelyeket a réspiacokon értékesítenek (pl. a különleges eredetű vagy jellegű gabonafélék). Az import gabonafélék esetében még vannak olyan termékek, amelyek kereslete változó képet mutat (pl. köles, amaránt, teff). Bizonyos termékek az elmúlt évek során népszerű összetevőkké váltak az élelmiszerekben, mint aquinoa és a hajdina, aminek köszönhetően import részesedésük is növekvést mutat. A növekvő kereslet várhatóan emelni fogja a speciális gabonafélék piacának részesedését is az olyan ősi gabonafélék esetében, mint a tönköly, a zab és a kamut.
Szintén növekedési tendencia figyelhető meg egyes rizsfajták fogyasztásában. A távol-keleti konyhák terjedésével megnövekedett az igény az aromás rizsfajták iránt, mint például a jázminrizs, basmati rizs, vagy éppen a vadrizs (indiánrizs). A fejlődő országok kis és közepes méretű vállalkozásai számára a magasabb értékű magvak (chia, szezám, tök, kender) piaci lehetőségei az érdekesebbek. A magvak nagy részének piaci értéke ingatag, de a fogyasztók új termékek iránti érdeklődése és a termékfejlesztések gyakran pozitív hatást gyakorolnak a jövőbeli növekedésre. Az európai piac folyamatosan bővül új élelmiszertermékekkel és újításokkal.
Érdemes szemmel tartani a mentes termékek piacát is, ugyanis itt még találhatók kiaknázatlan lehetőségek. A gluténmentes termékek legfontosabb szegmense ugyan a sütőipar, de kereslet van a gluténmentes tészta és bébiételek iránt is. Ezek a termékek olyan gabonák felhasználását igénylik, mint a hajdina, a köles, a quinoa, az amaránt, a cirok vagy a teff. A gluténmentes ipar Európán belül elsősorban Olaszországban és az Egyesült Királyságban rendkívül erős.
A gabonafélék kereskedelmi potenciáljához mérten a hüvelyesek piaca viszonylag kicsi, azonban a termékek értékének emelkedéséhez vezet a kereslet kínálathoz képest gyorsabb növekedése. Az import volumene Európában viszonylag stabil, 1,6 és 1,8 millió tonna között mozog (2015-ben 1,3 milliárd euró). A legnagyobb európai importőr Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Az európai piac elsősorban csicseriborsót, vesebabot és fehér borsóbabot importál a fejlődő országokból. A hüvelyesek fogyasztása Európában Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a legmagasabb.
(Forrás: NAK Élelmiszeripar hírlevél,www.cbi.eu/market-information)
