Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a Vidékfejlesztési Program általi élelmiszeripari beruházási támogatásokról és pályázatértékelési eredményekről tartott előadást. Elmondta, hogy összesen 656 darab nyertes kérelmet bíráltak el, amely mintegy 116 milliárd forintnyi megítélt támogatást jelent a mezőgazdasági termékek értéknövelésére és az erőforrás-hatékonyság elősegítésére. A 116 milliárdos támogatások között a legnépszerűbb a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás volt, második helyen pedig a húsfeldolgozás szerepelt.
Borászati pályázatot is hirdettek, ami 557 nyertes számára 35,5 milliárd forintos támogatást jelentett, ez azonban még nem merítette ki a támogatási keretet, így újrahirdették a pályázatot. A második körben további 35 milliárd forintnyi forrást tudnak biztosítani, az eddig beérkezett mintegy 400 kérelem egy részének az elbírálása pedig már az év végén is kihirdetésre kerülhet. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a jövőben az új élelmiszeripari pályázat logikája a korábbihoz hasonló lesz, de egybegyúrásra kerül a borászattal.
Sok százmilliárd kellene
Arra a kérdésre, hogy a magyar mezőgazdaság szempontjából melyik vállalati szegmenst kellene fejleszteni, Kovács Zoltán, a Rekontir BPM Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy mindhárom (kis-, közép-, nagyvállalatok) csoportnak szüksége van a támogatásra különböző okok miatt. A kis, és középvállalatoknak például a vidéki foglalkoztatásban van nagy szerepük, illetve a világban sok helyre el tudnak jutni a saját márkáikkal, gondoljunk csak a magyar borokra. Versenyképességi szempontból gyakran megkérdőjelezik, hogy a támogatások hasznosak-e, ugyanakkor hiába szeretnénk egy steril környezetet, támogatás nélkül a többi országgal szembeni versenyképességünk is sérülne.
Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint azok a vállalatok, amelyek Magyarországon nagyvállalatnak számítanak, uniós szinten inkább középvállalatnak felelnek meg. Mindkét csoportnak, a kis és középvállalatoknak is szükségük van a támogatásokra, a kérdés inkább az, hogy melyiket miben kell segíteni. Nyilván ebben különbséget kell tenni, és például a kisvállalatokat nem szabad arra ösztönözni, hogy tömegtermékeket állítsanak elő - tette hozzá.
A közepes és nagyvállalatok kérése, hogy a jövőben az integrációs láncokba olvadhassank be, vagy inkább a saját brand kiépítésével foglalkozhassanak, esetleg a kettőt vegyítve - hangsúlyozta Éder Tamás. A Walmart például a legnagyobb kiskereskedelmi lánc, ami már saját tejüzemet épített. Vélhetően a kiskereskedelmi láncoknál is lesz ilyen törekvés, és ekkor sok cégvezetőnek el kell majd gondolkodnia, hogy beintegrálódjanak és gyártókká váljanak, nagy mennyiségű termeléssel, de kis profittal, vagy erőlködjenek saját márkával és inkább saját stratégiával menjenek a piacra - emelte ki.
Minden kategóriának megvan a beruházási igénye, akkor azonban amikor a magyar nagyvállalatokról beszélünk, olyan tőkeszegény helyzet látszódik, hogy globálisan talán még azt sem mondhatnánk, hogy vannak középvállalataink, nemhogy nagyok - mondta Kis Miklós Zsolt. Véleménye szerint a termelőknek nagy kérdés lesz a jövőben, hogy saját márkát építenek ki, vagy inkább beállnak abba a sorba, amit a kiskereskedelmi üzletláncok irányítanak, akik most már nemcsak a feldolgozásban, de a termelésben is kezdenek részt venni, mert megelégelték a beszállítókkal való vitákat és versenyeztetést.
Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa hozzátette, hogy a nagyvállalatokat sem lehet kihagyni a támogatásokból, hiszen ők versenyképesen tudnak termelni, és rengeteg embert foglalkoztatnak. A középvállalatok segítése azért fontos, mert ők fejlődésre vannak ítélve, a kisvállalkozásoknak pedig az adott régióban van nagy szerepük. Szabó Miklós kitért ugyanakkor arra:
Elsősorban azokat a vállalkozásokat kellene támogatni, akik jó minőséget teremtenek - közölte Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója. Az integráció, a különböző méretű vállalatok összedolgozása egy jó megoldás lehet. Ugyanakkor, amikor a feldolgozókról és a termelőkről beszélünk, akkor mindkét oldalon lehet egy nyomás a hatékonyságra akkor, ha egymástól elkülönülnek, ezzel szemben a vertikális integráció lehet, hogy csak konfliktust és feszültséget eredményezne - tette hozzá.
