2018-ban Németroszág 12 millió sertést importált, 8 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Különösen a malacok behozatala esett vissza, ezen belül is a Hollandiából érkező állatok száma esett drasztikusan, 14 százalékkal (!). A belga hizóalapanyag mennyisége csak csekély mértékben csökkent. A dolog azért is érdekes, mert az afrikai sertéspestist Belgiumban 8 vaddisznóban már kimutaták, ami miatt 14 állam le is állította az országból érkező sertésszállítmányait. Ezért Belgium fontolgatja az ország szárazföldi határait védő vadkerítés megépítését és valamennyi vaddisznó kiirtását is. A csaknem 13 millió sertéssel rendelkező Dánia meg is építette a védőhálót: 70 kilométer hosszan zárta el magát a veszélyesnek tartott Németországtól. Ez a fajta fizikai gát azonban nem fogja megállítani a kórt, mivel annak legnagyobb terjesztője maga az ember, pontosabban az állatszállító járművek. Másrészt Németországba sokkal inkább befelé, semmint kifelé mennek a sertésszállítmányok, tekintve hogy az ország Európa legnagyobb sertésvágó kapacitásával rendelkezik, melynek kiszolgálásához hízókat és hízóalapanyagot is bőven importál.
Egész pontosan a német sertésbehozatal háromnegyedét a malacok teszik teszik ki, és ahogy nálunk, ott is fontos előrejelzést ad a termelés várható volumenéről az importból érkező hízóalapanyag mennyisége. Spanyolországban a kiváló, elsősorban dán és belga genetikai alapokra építenek. A sertésállomány több mint fele két régióra összpontosul: Katalóniára és Aragóniára. A malacok döntő többsége olyan telepeken nevelkedik, ahol több mint 3000 kocát tartanak. Az épületek korszerűek, a termelést néhány nagy integrátor szervezi, melyek a takarmányellátástól a vágásig bonyolítják a folyamatot. Spanyolország 2015-ben vette át vetélytársától Európa legnagyobb sertéstartójának címét, előnyét azóta is folyamatosan növeli. Vágás és feldolgozás terén azonban - minden igyekezete ellenére - még nem érte utol Németországot.
Az afrikai sertéspestis azonban a spanyol piacot sem kíméli, noha a járvánnyal itt nincs gond. A sertések nehezebb értékesíthetősége ugyanis az egész uniós piacra rányomja a bélyegét. A karácsonyi keresletnövekedés dacára Németroszágban még mindig csak 1,41 eurót ér a vágott sertés kilogrammja, míg Spanyolországban mindössze 1,28 eurót - ez bizonyára a spanyol termelési kedvet is lelohasztja. Mindehhez hozzájön a Kínában tomboló afrikai sertéspestis, és máris biztosra vehetjük: a jövő év közepétől sokkal jobb piaci helyzetre számíthatnak a sertéstartók az addigra kibontakozó kínálatszűke miatt.
