Szerencsére alig-alig változott a helyzet az évek során, nem csökkent a fejlesztési kedv az ágazatban. A hatékonyság növelésével, új gépek, fejlettebb eszközök, innovatív eljárások segítségével nagyobb nyereség várható. Tisztában vannak ezzel a termelők is, akik négyötödénél (81%) volt beruházás az elmúlt öt évben, és 79%-uk tervez beruházást a következő öt év során, tehát 2023-ig. A múltra és jövőre vonatkozó arányok nagyon hasonlóak, ami egyértelműen jelzi a beruházási hajlandóság magas szinten maradását.

A folyamatok átlátásához, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Idei felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50-69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generációba (36%) tartozik. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció. Vajon ők mind ugyanúgy gondolkodnak a beruházásokról?

Ha a beruházással kapcsolatos adatokat generációs bontásban nézzük, akkor árnyaltabb képet kapunk. A Baby Boomerek alig háromnegyedénél volt és tízből mindössze hét ebbe a generációba tartozó döntéshozó gazdaságában van tervben beruházás. Ezzel szemben az X generáció 86%-86%-os, az Y generáció pedig 87%-88%-os arányban nyilatkozott ugyanerről a kérdésről pozitívan. Tehát úgy tűnik, hogy a fiatalabb generáció nemcsak a digitális kompetenciák terén vagy az információszerzési és döntés-előkészítési szokásaiban különbözik az előző generációktól, hanem kockázatvállalási és beruházási hajlandósága is nagyobb azokénál.

Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.

A kutatás 81-86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12-14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek ebben az évben is szakmai partnere az Agrya (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Idén új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az Agrárin, az Agrisk, az Agrofil, a Hardi, a Nufarm, a Rapool, a Saaten-Union és a Yara is támogatja a kezdeményezést.

Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az ábrára kattintva.

Pólya Árpád, Varanka Mariann

Agrostratéga