A közelmúltban dobták piacra azt az új terméket, amellyel a hagyományos mérlegek helyett digitális módon, mobiltelefonos alkalmazással megmérhető a szarvasmarhák súlya. Időközben az innovációt külföldön is bemutatták. Milyen volt a termék fogadtatása?
A Beefie nevű digitális szarvasmarha-mérleget két külföldi kiállításon mutattuk be. Először júniusban a hollandiai Utrechtben az agráriummal kapcsolatos globális innovációs fórumon számoltunk be a szoftverről, majd később a hannoveri Eurotieren is, amely egy kétévente megrendezett, kizárólag állattartással kapcsolatos kiállítás. Azt tapasztaltuk, hogy az innováció iránt jelentős a külföldi érdeklődés, így például Dél-Koreától Brazíliáig sok helyről megkerestek bennünket viszonteladó partnerek. Ők közreműködhetnek abban is, hogy egy-egy ország sajátosságainak megfelelően alakítsuk ki a termékkínálatot.
Az innováció úttörő magyar kezdeményezésnek számít, vagy vannak hasonló irányú fejlesztések a világban?
Léteznek olyan egyetemi tanulmányok, illetve kísérletek, amelyekben hasonló megoldásokat kutattak. A sertéstenyésztésben már vannak is ilyen jellegű kamerarendszerek, de mobiltelefonon működő verzióról még nincs tudomásunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy kifejezetten magyar innovációról van szó.
Hogyan működik a program és mely szarvasmarha-állományokban lehet használni?
Az alkalmazást egy okostelefont használó gazdálkodó könnyen kezelheti. A felhasználónak oldalról, minél inkább merőlegesen fotót kell készítenie egy-egy állatról, majd a mobilalkalmazásban egy sziluettet igazíthat rá az állat bizonyos részeire. Ezt követően meg kell adnia az állat paramétereit - a fajtáját, a korát, a nemét, illetve a kondícióját -, és a megfelelő adatokkal, valamint a sziluett segítségével a program 95 százalékos pontossággal képes megállapítani a súlyt. A fajtákkal kapcsolatban eddig főleg Magyarországon tudtuk tesztelni a szoftvert, így egyelőre az angolszász, illetve az európai fajták - a holstein, a charolais, a limousine, a hereford, az angus és a keresztezett fajták - állományaiban lehet használni. Jelenleg azon dolgozunk a viszonteladókkal, hogy külföldön elterjedt fajtákat is lehessen mérni, mivel a piaci sajátosságoknak meg kell felelni.
Az értékesítéseknél az ár mindig kulcskérdés. Mennyibe kerül a program beszerzése, illetve fenntartása?
Az első évben a programbeszerzés 180 ezer forintba kerül. Ez tartalmazza a hardvereszköz árát is, amelyet a mobiltelefonhoz kell csatlakoztatni. A későbbiekben a szoftver 120 ezer forintos éves licencfenntartási díja merül fel, amely havi bontásban mindössze 10 ezer forintot jelent.
A súlymérés alapvető probléma a hazai gazdaságokban, és ezt sokan el is hanyagolják. Hogyan fogadta a programot a szakmai közvélemény?
A szoftver januárban a budapesti Agromashexpon debütált, ahová kifejezetten azzal a céllal mentünk, hogy megnézzük, miként reagálnak a tenyésztők az ilyen típusú megoldásra. A hazai bemutatkozás után ellátgathattunk több tenyészetbe is, ahol adatokat gyűjthettünk, illetve teszteszközöket helyezhettünk ki. A program bevezetése a gazdaságokban hosszabb folyamat lehet, mivel eddig sok helyen a szarvasmarhák súlyát egyáltalán nem mértek, vagy legfeljebb hagyományos mérleget alkalmaztak. A szoftveres súlyméréssel ugyanakkor ezután az értékesítési és a takarmányozási döntések is rugalmasabbá válhatnak.
A piaci bevezetés után milyen eladási terveket tűztek célul?
Mindenképpen az a célunk, hogy a terméket külföldön is értékesítsük. Látjuk ugyanis, hogy az állatok súlymérése a világon mindenhol problémát jelent. Számunkra a tradicionális szarvasmarhatartó országok számítanak potenciális piacnak, mint amilyen Németország, Franciaország, Anglia, Írország, Spanyolország, Törökország vagy Brazília. Az értékesítési lehetőségeket az is befolyásolhatja, milyen egyéb funkciókkal tudjuk felruházni a szoftvert, illetve mennyire tudjuk majd egyszerűsíteni a működést.
Említette, hogy egyes országokban a súlymérésekkel kapcsolatban speciális igények fogalmazódnak meg. Melyek lehetnek a szoftverfejlesztés további irányai?
Több felhasználótól is érkeztek igények azzal kapcsolatban, hogy a programmal ne csak az állatok súlyát, hanem például a magasságukat és a hosszukat is meg lehessen határozni, így a tervek között e funkciók kifejlesztése is szerepel. Több egészen meglepő kérést is kaptunk azonban a felhasználóktól, így például egy kanadai rénszarvastenyésztő cégnek olyan fejlesztésre lenne szüksége, amellyel lemérhetné az állatok agancsát, mivel a vadásztársaságok számára a trófea mérete a legnagyobb értékmérő. Lassan egy éve figyeljük a piacot, sokat beszélgetünk viszonteladókkal, tenyésztőkkel és takarmányozókkal, akik megfogalmazták azokat a problémákat, amelyek - mint például az információhiány vagy a munkaerő-tervezés - a szarvasmarha-tenyésztőket ma leginkább foglalkoztatják. Fontos, hogy mobilfókuszált irányban haladjunk, sokan ugyanis elfelejtik, hogy a szarvasmarhatartók nem az irodában ülnek, így nekik sokkal praktikusabb, ha az információt telefonon keresztül tudják elérni.
