A napokban jelent meg az a kormányhatározat, amely többletforrásokat biztosít az öntözési célokat szolgáló feladatokra és fejlesztésekre - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Eszerint félmilliárd forint többletforrásból jöhet létre az öntözési ügynökség, valamint a rá vonatkozó és az önkéntes termelői öntözési közösségek működését ösztönző részletes szakmai koncepció.
Csaknem 34 milliárd forint jut az infrastrukturális-, eszköz- és humánerőforrás-hiány feloldására, míg 600 millió forintból az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízilétesítményeket mérik fel. Emellett további feladatként határozták meg az állami tulajdonban lévő, öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek között található, nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérését is. Ezen kivül megvizsgálják azt is, hogy beépíthető-e önálló pillérként az aszálykár-elhárítási rendszer a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerbe.
Mintegy 300 millió forint többletforrásból megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy kialakítható-e Szarvason egy öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és egy képzési központ a Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ együttműködésében. Ezeken túl jut forrás a mezőgazdasági vízgazdálkodási képzés és ösztöndíjas program kidolgozására, valamint a talaj- és vízgazdálkodási kutatási és innovációs tématerület támogathatóságának megvizsgálásra is. Az előirányzott feladatok végrehajtásának határideje 2019 első fele.
A 2017 végén megjelent öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat előírta többek közt az öntözési kataszter készítését. Annak részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető hatásterületen végzett el vízigény-felmérést, amely során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt. Ehhez kapcsolódóan 2018 őszén jelent meg a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztésről szóló kormányhatározat, 17 milliárd forint éves kerettel a 2020-2030 közötti időszakra. Ez elsősorban a vízkeresleti oldal fejlesztését biztosítja, többek között közel száz beruházás előirányzásával és további feladatok meghatározásával.