Pálmaolaj-mentes szarvasmarha-takarmány fejlesztésébe fog a Hód-Mezőgazda Zrt.

agrarszektor.hu
Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez - ad hírül az MTI.

 

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.

A cég szakemberei szerint az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás. A fejlesztők a tervek alapján a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő takarmányt állítanak össze, egyebek mellett az elterjedt pálmaolaj-alapú zsírkiegészítők kiváltására. A várakozások szerint az új megoldás a hozzáadott magas biológiai értékkel rendelkező komponensnek, a többi közt a lecitinnek köszönhetően az energiapótlás mellett előnyösen befolyásolja az intenzív tejtermelő állományok produktív- és reproduktív tulajdonságait is.

Fotó: MTI, Komka Péter

A lecitin fő forrása a szójaolaj, de napraforgóolajból is előállítható. A pálmaolaj az élelmiszer-gyártásban (pl. margariniok), a takarmány-előállításban és a biodízel alapanyagaként is jelentős szerepet játszik. Az Európai Unióban egyre nagyobb az ellenállás a pálmaolajjal szemben. A tervek szerint 2021-re tilos lesz a bioüzemanyagként való hasznosítása, mivel a növény  termesztése az őserdők kiirtásával jár. Csak idő kérdése, hogy az egyéb felhasználási célok is visszaszoruljanak. Ami a lecitin forrását illeti, a szójával szemben is ambivalens az öreg kontinens magatartása, mivel Európában kevés terem belőle, az amerikai kontinens ültetvényei pedig döntően génmódosított állományok. Középtávon azonban elfogadhatóbb a takarmányban való alkalmazása.

A Hód-Mezőgazda Zrt. hároméves kutatás-fejlesztési programjának teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot.

A Hód-Mezőgazda Zrt. - honlapja szerint - 2800 hektár szántó hasznosítását és művelését végzi. Évente 8-9 ezer tonna kalászos és 7-8 ezer tonna kukorica vetőmagot, valamint saját felhasználásra és partnereinek takarmányt állít elő, sertéstelepet működtet és 1600 tejelő holstein-fríz tehenet tart szaporulatával együtt. A nyilvános cégadatok szerint a Hód-Mezőgazda Zrt. 2017-ben 244 alkalmazottat foglalkoztatott, az értékesítésből származó nettó árbevétele 7,740 milliárd forint volt, amelyből 858 millió forintot tett ki az export. A vállalkozás 408 millió forint adózott eredményt ért el.

A cég által szervezett XXVI. Állattenyésztési és Mezőgazda Napok rendezvény ebben az évben is csütörtök péntek és szombati napokon várja a látogatókat május 9. és 11. között. A tavalyi jubileumi rendezvényen 603 kiállító vett részt, és volt év, amikor 3 nap alatt 60 ezer látogató érkezett ide 27 országból.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?