A kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztését 2015-ben fogadták el. Egyik fontos célja volt egy szakmaközi szervezet létrehozása. Végül csak tavaly novemberben került sor az első egyeztetésre a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz), valamint a Juh Terméktanács JTT képviselői között. Azóta a folyamat megrekedt.
- jelentette ki Zászlós Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke a kiskérődző-munkacsoport 2019. február elején tartott ülésén, melynek egyik célja az volt, hogy az elakadt tárgyalásoknak újabb lendületet adjon, másrészt a kereskedői kört is bevonja a szakmaközi szervezet létrehozásába. Amint azt Huri Zsolt, az Agrárminisztérium munkatársa elődadásában elmondta, akkor kaphat elismerést egy szakmaközi szervezet, ha az egyéb jogszabályi feltételek mellett
Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet működhet. A szakmaközi szervezet legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy az általános versenyjogi szabályok alól kivételek vonatkoznak rá. A szervezet piaci árat nem rögzíthet (de árprognózist közölhet - agrárszektor.hu) és tevékenysége nem okozhat piactorzítást. Fontos lehetőség a kiterjesztési jogkör, ami azt jelenti, hogy
Évente mintegy 600 ezer pecsenyebárányt (18-24 kg) exportálunk, döntően (75%) Olaszországba. Az elmúlt években a nagysúlyú bárányok (27-35 kg) iránt a 3. országokból (pl. Izrael, Líbia, Libanon) növekvő kereslet mutatkozott. A juhhús-exportunk főbb piacai Svájc, Ausztria és Németország. Ezek a vevők egyre nagyobb arányban igényelnek a muzulmán fogyasztóknak eladott halal húst. Kínába és az Arab-öböl országaiba történő húsexport egyik akadálya, hogy nincs jóváhagyott állategészségügyi bizonyítvány. Elhangzott az is, hogy érthetetlen, miért nem adta meg kéknyelv-mentességünket az EU, amikor már több mint három éve nem regisztráltak volt pozitív esetet az országban. Ilyen és hasonló problémák kezelésében segíthetne egy átfogó szakmaközi szervezet.
