A kísérlet 2017 elejétől 2018 végéig futott 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli részvételével, akik ebben az időszakban havonta 560 euró (180 ezer forint) alapjövedelmet kaptak. A projektet Kangas professzor indította el a finn társadalom-biztosítási kutatóintézetben (Kela). Eredetileg 10 ezer munkavállalót - köztük vállalkozókat és "fehér galléros" értelmiségieket is - bevontak volna a kutatásba, de a kormány csak egy sokkal szűkebb változatot támogatott.
Petteri Orpo pénzügyminiszter, aki korábban az ország mező- és erdőgazdasági minisztere is volt, az euractiv.com-nak a kísérlet tanulságairól számolt be. Ahogy elmondja, a projekt indításakor az volt az alapkérdés, hogy a munkanélküliek motiváltabbak lesznek-e a munkakeresésben, ha az ellenkezőjét tesszük annak, mint amit eddig csináltunk: nem megvonjuk a létalapjukat biztosító bevételeket, hanem növeljük azokat.
- összegez a szakember. Majd elmagyarázza, miért gondolta a baloldal és a zöldek, hogy a kísérletnek pozitív hozadékai lesznek. A munkanélküliek közérzete a várakozásnak megfelelően javult a magas alapjövedelem hatására, ez csökkenő agressziót és a kisebb társadalmi feszültséget eredményezhet, ami szintén fontos politikai szempont lehet.Csakhogy a fő cél a jóléti állam fenntartása, ami kizárólag magas foglalkoztatási rátával, erős gazdasági növekedéssel és fejlett szociális ellátórendszerrel lehetséges. A munkanélküliek munkavállalását az egységes alapjövedelem helyett például azzal is lehet ösztönözni, hogy a rövidtávú munkavállalásaikat nem terheli adó, és ezáltal jutnak bevételhez. Fontos, hogy ez a bevétel nagyobb legyen, mint amihez munkanélküliként jutnának.
- mondta Petteri Orpo. Ugyanakkor elismerte, hogy a kísérlet kivitelezése nem volt tökéletes: úgy adtak pénzt az alapjövedelemre, hogy a szociális háló egyéb pontjait nem módosították. Ezért elképzelhető, hogy egy komplexebb rendszerben más eredmény született volna. A politikai pártoknak azonban ennyi is elég volt ahhoz, hogy lefújják a programot. Finnországban ugyanis áprilisban választásokat tartanak, a kormány pedig nem kívánja kétes kimenetelű kísérletekkel gyengíteni pozícióit a választók körében.
