Területalapú: legfeljebb önkéntes csökkentés legyen
Az Európai Bizottság a kötelező támogatási plafon bevezetését, valamint a közvetlen kifizetések degresszív csökkentését javasolja. Ezzel szemben Németroszág elutasítja ezt, legfeljebb a degresszív csökkentés önkéntes bevezetésében gondolkodik. Mint ismeretes, a mezőgazdaságba áramló, területalapon járó támogatást sok kritika érte amiatt, hogy túlnyomórészt nagygazdaságokba, sőt, mezőgazdaságon kívüli területekre áramlik. Utóbbi kérdés megoldódott azzal, hogy aktív termelést várnak el az igénylőtől. Előbbi problémát pedig azzal próbálják orvosolni, hogy az egy gazdaságnak kifizethető összeget a növekvő gazdaságmérettel arányosan fokozatosan csökkentik, majd egy határértéknél befagyasztják. Ez a rendszer Magyarországon már a futó pénzügyi ciklusban is működik, 1200 hektárban határozva meg a támogathatóság felső határát - legalábbis ami a hektáralapon járó alaptámogatást illeti.
Zöldítés: ne nyúljanak hozzá!
A közvetlen kifizetések körébe tartoznak azonban a zöldítési előírások teljesítéséért járó pénzek is. Németország azt mondja, hogy az ökológiai célokat szolgáló zöldítés nem vonható egy kalap alá a területalapú támogatással. Ezért ha az utóbbira kifizetési plafont szabnának, akkor a zöldítésre akkor sem lehet. Vagyis a környezeti szempontból megfelelő gazdálkodás esetében a támogatási plafont vagy a kötelező degresszió lehetőségét teljesen kizárják. Azt viszont elképzelhetőnek tartják, hogy nemzeti alapon az arányos csökkentés bevezethető legyen (ők ugyan nem fogják bevezetni). A zöldítési összeget a gazdaság méretétől függetlenül eddig Magyarország is mindenkinek kifizette.
Termeléshez kötött támogatás: minél kevesebbb, annál jobb
Közvetlen kifizetés a termeléshez kötött támogatás is. Ilyen módon egy-egy szektor dotálható néhány alapfeltétel teljesítésével, átalányalapon (Ft/egyed, Ft/ha stb.). Jellemzően akkor élnek vele a tagországok, amikor fontos az adott ágazat versenyképességének vagy életképességének megőrzése, ami támogatás nélkül valamilyen okból nem menne. Németország eddig is a termeléshez kötött támogatások ellen volt, egyetlen ilyen jogcímet sem vezett be, mivel erősen versenytorzítónak tartja. (Oka van annak, ha egy ágazat támogatás nélkül nem versenyképes.) Biztosak lehetünk benne, hogy a tárgyalások során azért fognak küzdeni, hogy a következő pénzügyi ciklusban kevesebb forrás jusson termeléshez kötött célokra, és az egy kérelmezőre jutó pénz degresszív módon csökkenthető legyen. Magyarország eddig ilyen módon erősen támogatni tudta az anyatehéntartást vagy a szójatermelést, és így kvázi "kompenzálta" is a nagygazdaságoktól területalapon elvett összeget.
Így fizetik az agrártámogatásokat a tagállamok, és így mi!
Kockázatkezelés: a piacra tartozik
A kockázatkezelés, például a termésbiztosítás kérdésköréről is az Berlin véleménye, hogy ez egyedül a piacra tartozik. Úgy véli, az eddigi krízisalapok és piaci intézkedések elégségesek ahhoz, hogy a válságos helyzeteket az országok kezelni tudják. Németországban még biztosítási díjtámogatás sem létezik. Mi viszont 65%-os díjtámogatást igényelhetünk.
