2019-ben 2 százalékkal nőhet az unió csirkehústermelése, azt követően, hogy tavaly 2,5 százalékkal szárnyalta túl a 2017. évet. A termelés szignifikáns mértékben nőtt Lengyelországban, amelyik mára az unió vezető csirkehús-előállítójává vált. Az északi ország termelésének csaknem felét külpiacokon helyezi el. Az uniós termelésbővülést a fogyasztás és az export élénkülése hajtotta. A növekedési tempó kissé lassult az előző évekhez mérten, aminek oka alapvetően a terményárak emelkedése volt 2018-ban. Hozzájárult a környezetvédelmi előírások szigorodása is (Hollandia, Németország), illetve a brojlerelőállítás versenyképességének csökkenése az egyéb baromfiágazatokkal szemben (Spanyolország), valamint az elmaradt fejlesztések (Németország).

Európa még mindig kétszer nagyobb mennyiséget exportál, mint amennyit importál csirkehúsból (1,4 millió tonna vs. 0,7 millió tonna). 2019-ben is erős exporttevékenységet várnak az uniótól az USDA elemzői, főként Ghánába, a Fülöp-szigetekre, Ukrajnába és Vietnámba. Az uniós export java részét a fagyasztott szárnyak, csirkelábak és bontott húsok teszik ki. Ezek kivitele Ukrajnába ugrott meg leginkább (+13%), miután a két fél szabadkereskedelmi egyezményt kötött egymással. A megállapodás értelmében Európa is vámmentes hozzáférést biztosít a piacához 16 ezer tonna mennyiség erejéig, amit öt év elteltével 20 ezer tonnára emel.
Csakhogy Ukrajna egy kiskaput kihasználva szárnycsontos csirkedarabokat kezdett el exportálni az EU-ba, ami kívül esett a kvótaszabályozáson. Ennek volumene - az engedélyezett kvótamennyiségen felül - az elmúlt két évben több mint a tízszeresére nőtt: 3650 tonnáról (2016.) 48.000 tonnára (2018 első 10 hónapjában). 2019 február elején ezért uniós delegáció érkezett Ukrajnába a helyzet tisztázására azzal a felhatalmazással, hogy a kvóták újratárgyalását kezdeményezze.