A kerekasztal-beszélgetést Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója irányította. Vitaindítójában Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke arról beszélt, hogy egy ügyetlen előírással hatalmas kárt is tudunk okozni. Példaként felhozta, hogy ha a szabályozás nem tartja húsnak a mechanikailag szeperált húst (MSM), vagy irreálisan alacsony kálciumtartalmat vár el tőle, akkor azzal a hazai beszállítók óriási hátrányba kerülnek a külföldről bekerülő termékekkel szemben. Óvatosan kell bánni a termékek előírt megnevezésével is. Csorbai Attila szerint nem feladata az Élelmiszerkönyvnek, hogy évtizedek óta meggyökeresedett fogalmakat kitiltson - volt ilyen ötlet ugyanis a baromfisonka esetében, amelyik nem az állat végtagjából készül -, továbbá az sem, hogy átnevezze a termékpaletta alsóbb árfekvésű portékáit valami másra, ahogy ez a virsli esetében történt. Ezzel egyrészt a fogyasztót is összezavarjuk, másrészt
- mondta a szakember, aki szerint egy-egy standard felállításakor jobban oda kellene figyelnie az Élelmiszerkönyvön dolgozó bizottságnak a termék tényleges összetételére és a hazai iparági érdekekre.
Harcz Zoltán, aki a Tej Terméktanács ügyvezetőjeként a tejipart képviselte a beszélgetésben, úgy vélte, a termékleírásoknak abban kell segíteniük, hogy protekcionista előírásokkal védjék a hazai gyártókat. "A rögös túró leírását 5 és fél éve próbáljuk elismertetni uniós szinten, de eddig semmire nem jutottunk. Ezért a hazai trappista és óvári sajtot inkább az Élelmiszerkönyvön keresztül kívánjuk megvédeni. Ma minden második kilogramm félkemény sajt importból származik Magyarországon, csak Németországból 25 ezer tonna érkezik belőle, a lengyelektől pedig 10 ezer tonna. A legegyszerűbbnek tűnt a sajtkorong méretét leszabályozni, és a hasáb formát kitiltani az országból. Aki trappistát akar szállítani ide külföldről, az most vagy meg kell hogy változtassa a technológiáját, vagy át kell hogy nevezze a sajtot" - hangzott el a gyakorlati példa.
Éder Tamás az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnökeként rámutatott: az ilyen új szabályok akkor alkalmazhatóak sikeresen, ha a betartatásuk egyszerű.
A laborvizsgálatokat igénylő húspéparány vagy a kefírben az élesztőgomba jelenlétének kimutatása költséges dolog, viszonyt a sajt kiszerelésének ellenőrzése egyszerű, ezért hatékony piacvédelmi eszköz lehet - mutatott rá. Csorbai Attila hozzáfűzte: a külföldi cégek gyakran így is "bátorságpróbát" tartanak, tesztelik, hogy mit tűr el a hazai ellenőrzés szankciók nélkül. Ráadásul a magyar gyártók is szívesen dolgoznak külföldi eredetű, odakint húsnak minősülő húspéppel. Ha csak egy elrettentő bírság születne, akkor mindenki meggondolná, mit lehet behozni.
Felkai Beáta, aki az Agrárminisztérium főosztályvezetőjeként az Élelmiszerkönyv megújítását koordinálja, rámutatott: ahhoz, hogy a módosítások elérjék a céljukat, az iparági szereplőknek is aktívabban kell résztvenniük a bizottsági munkában. Elismerte, hogy eddig nem minden iparágban volt megfelelő arányú a gyártók képviselete - például a Tej albizottáság 38 főből állt, akik közül csak 8 képviselte a feldolgozókat.
- hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: könnyítené a munkát az is, ha maximálnák a szakbizottsági tagok létszámát, és lehetőséget kellene adni a leghozzáértőbbek delegálására is. Így egy-egy ülésen csak azok lennének ott, akik az adott témához értenek. Így talán teljesíthető lenne a szakma óhaja is: nem öt, hanem háromévente vizsgálhatnák felül az Élelmiszerkönyvet - ez segítené az innovatív ötletek védelmét is. Felkai Beáta szólt róla, hogy az IT adta lehetőségekkel is élni kell: a félévente esedékes üléseken elektronikusan is lehetne szavazni, az itt készült hangfelvételeket pedig a szaktárca kitenné a honlapjára.
Éder Tamás arra biztatta az iparági képviselőket, hogy rutinos tárgyalók delegálásával határozottabban képviseljék az érdekeiket az ilyen üléseken, de ha úgy gondolják, hogy itt nem értek el sikert, akkor nyúljanak más eszközökhöz is. Ha kell, akkor a nyilvánosság erejével gyakoroljanak nyomást. Még egyszer nem fordulhat elő, hogy egy szerencsétlen szabályozással szinte megfelezzük a magyar beszállítók arányát a húsiparban. A szakember a média erejét a fogyasztók edukálására is kihasználná.
