A különböző típusú gazdaságok jövedelmezőségének változása a nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva viszonylag egyöntetű képet mutatott 2017-ben a korábbi évekhez képest. A tízféle üzemtípus közül hét növelni tudta a jövedelmét.

Az üzemméretre vetített nettó hozzáadott érték alapján 2017-ben a gyümölcstermesztő és a szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságoknál nőtt a legnagyobb mértékben a jövedelem (84, illetve 80 százalék). A zöldségtermesztő gazdaságok árbevétele 6 százalékkal emelkedett a 4 százalékkal csökkenő költségszint mellett.  A szántóföldi növénytermesztők jövedelme pontosan megegyezett az egy évvel korábbival. A szőlőtermesztők eredményét továbbra is a jövedelem jelentős változása (volatilitás) jellemzi. A 2016-os nagy emelkedés után jelentős volt a visszaesés.

Az állattartók közül a tejtermelő gazdaságok pozitív eredménye a tejárral van összefüggésben: 1 kg tej ára 18 százalékkal növekedett, az üzemi költségeik ettől jóval kisebb mértékben, csak 5 százalékkal emelkedtek. A sertéstartó gazdaságok jövedelme is nőtt, hiszen sertés ára is 8 százalékkal meghaladta az előző évit.  A sertéstartásban meghatározó társas gazdaságok egy számosállatra jutó adózás előtti eredménye 11 százalékkal magasabb volt. A brojlercsirketartó gazdaságokat 2017-ben a madárinfluenza sújtotta, és hatalmas veszteséget szenvedtek el: a nettó hozzáadott értékük 60 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a tojástermelő gazdaságokban 79 százalékkal emelkedett a nettó hozzáadott érték, vagyis kiváló évet zártak. Az ágazat pozícióját a pulyka-, kacsa- és libatartás javuló jövedelmezősége is felfelé javította.

Ami igazán érdekes, az a közvetlen támogatások hozzájárulása a mezőgazdasági jövedelmekhez.

Magas a támogatás jövedelmen belüli aránya a tejtermelő tehenészetek esetében is - meghaladja a 63 százalékot - de elkényeztetett helyzetben vannak a szántóföldi növénytermesztők is (57%). A támogatások a zöldséghajtató és szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságok jövedelmét befolyásolják a legkisebb mértékben (0,4, illetve 15,6 százalék), Őket követik a szőlőtermelők - de megjegyezzük: ez csak a közvetlen kifizetésekre igaz, a pályázható forrásokat ugyanis lelkesen igényli a szektor -, a harmadik helyre pedig a baromfisok futottak be (29%).