Csak jövőre indulhat a drónos permetezés

agrarszektor.hu
A pilóta nélküli járművekről, azaz drónokról 2016 óta próbálja eldönteni a közigazgatás, hogyan repülhetnek. A gyakorlat messze megelőzte a jogszabályalkotást, ugyanis a növényállományok felmérésében és az agráriumot érintő videókban már szinte mindennaposak a drónok által készített felvételek. A szakma azt is ugrásra készen várja, hogy ne csak nézni, hanem beavatkozni is tudjon az állományokban. Ehhez azonban az kell, hogy a permetlét is cipelni képes légi eszközök repülését kevesebb bürokrácia övezze.

2016-ban született meg a pilóta nélküli légijárművekről szóló előterjesztés, amely a különböző tömegű drónok működtetésének feltételeiről szól. Az eddig ismert jogszabálytervezet - amit ezen a linken elér, ha a keresőbe a "drón" szót begépeli - szerint csak a 150 kg alatti  pilóta nélküli légijárművek szabályozása tartozik tagállami hatáskörbe. Magyarországon még hiányoznak ezek az előírások, így a pilóta nélküli légijárművek szabályos keretek között csak elkülönített légtérben működhetnek. Az eseti légterek igénylése többletköltséggel jár és a 30 napos ügyintézési idő miatt jellemzően túl sokáig tart, ezért új szabályozás készül.


A rendelettervezet a 250 gramm alatti pilóta nélküli légijárműveket játéknak tekinti, használatukhoz semmilyen külön feltételt nem szab. A nagyobb tömegű pilóta nélküli légijárműveket a javasolt előírások három kategóriába sorolják. A legelterjedtebb, 2 kilogramm alatti eszközök jogszerű használatának fő feltétele egy online elérhető e-learning képzés elvégzése. A 2 és 25 kilogramm közötti pilóta nélküli légijárművek esetében kötelező

  • a jármű elektronikus úton történő nyilvántartásba vétele,
  • a vezetőnek engedéllyel kell rendelkeznie, ehhez képzésen kell részt vennie, és az elvárt ismeretanyagból vizsgát tennie.

A legkomolyabb, 25 kilogramm feletti légijárművek működtetése a közlekedésbiztonsági kockázattal arányosan szakszolgálati engedélyhez, az eszköz légialkalmassági vizsgálatához, üzemi és repülési napló vezetéséhez kötött.

A felhasználás egyszerűbbé tétele érdekében a jövőben mobiltelefonos applikáció jelzi majd a vezető számára, hogy a repülés az adott területen, légtérben és időszakban engedélyezett-e. Pilóta nélküli légijárművek szállítási feladatokra a továbbiakban is csak eseti légtér igénylése mellett használhatóak. A rendelettervezet szerint:

  • A légteret úgy kell kijelölni, hogy a felső határa legfeljebb 450 m az oldalhatára egy megadott középponttól számított legfeljebb 500 méter sugarú kör legyen.
  • A kérelemhez mellékelni kell egy kitöltött repülésbiztonsági kérdőívet.
  • A kérelmet 7 munkanappal a tervezett igénybevétel előtt a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani. A kérelemről a katonai légügyi hatóság dönt.
  • Az igénybevétel valós kezdésének és befejezésének időpontját jelezni kell Budapest ATS Központnak.

A növényvédelmi felhasználásban pillatnyilag akadályt jelent az is, hogy ezek a drónok egyelőre még nem rendelkeznek  típusminősítéssel, ezt jelenleg a NAIK gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézete végzi. Hátravannak még a drónos kijuttatásra alkalmas hatóanyagokra, formulációkra, valamint a hatékonysági dózis felső és alsó határának megállapítására vonatkozó tanúsított kísérletek, melyek alapján a drónos kijuttatás a készítmények engedélyokiratába foglalható. A tervek szerint ezek a vizsgálatok idén lezajlanak, és az év végére lezárulhat a drónos permetezést szabályozó rendelettervezet megvitatása is. Ha mindezzel megvagyunk, indulhat a drónok növényvédelmi célú bevetése.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?