Utólagosan teremtenék meg a törvényi kereteit annak, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség kezelhesse a horgászok adóazonosító jeleit - derült ki a parlamenti mezőgazdasági bizottság ülésén. Az agrártárca szerint a jogi vita rendezéséhez egy országgyűlési módosítással a halgazdálkodási törvényt ki kell egészíteni azzal kapcsolatban, hogy milyen adatokat kezelhet a MOHOSZ.
Mint az agrarszektor.hu beszámolt róla, a több százezer horgászt érintő adatkezelési ügy előzménye, hogy a hazai horgászati érdekképviseleti csúcsszervezetként működő MOHOSZ január elsejétől új regisztrációs rendszert vezetett be, amelynek része az úgynevezett "Magyar Horgászkártya" igénylése, illetve kiváltása is. Aki a regisztrációs feltételeket nem teljesíti és a horgászkártyát nem váltja ki, az idéntől nem vásárolhat állami és területi horgászjegyet, ami azt jelenti, hogy legálisan nem horgászhat.
Az új rendszerben a MOHOSZ adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amely az adóazonosító jelre is kiterjed. A horgászoknak elektronikus regisztrációkor lefényképezett vagy beszkennelt adókártyájukat internetes felületen fel kell tölteniük, ha pedig az előírásoknak a horgászegyesületeknél kívánnak eleget tenni, az ottani ügyintézőknek az adóigazolványokról kötelezően másolatot kell készíteniük.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ugyanakkor egy vizsgálatával megállapította, hogy a MOHOSZ adatgyűjtési és -kezelési gyakorlata nem felel meg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kódokról szóló törvénynek, illetve az unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR). A NAIH állásfoglalása szerint a szövetség jogalap nélkül kezelte az adóazonosító jeleket, és jogszabálysértést követett el, amikor az adóigazolványokról másolatokat kért be, illetve készíttetett.
A hatóság a jogszabálysértések miatt felszólította a MOHOSZ-t, hogy vizsgálja felül adatkezelési gyakorlatát, és más azonosítási mód alkalmazásával alakítson ki olyan rendszert, amely megfelel a GDPR-előírásoknak és a törvényi rendelkezéseknek. Emellett kötelezte a szövetséget arra, hogy törölje és semmisítse meg azokat az adóazonosító jeleket, illetve okmánymásolatokat, amelyekhez hozzájutott.
A MOHOSZ-nak kötelessége, hogy olyan regisztrációs rendszert működtessen, amellyel a horgászokat egyértelműen be lehet azonosítani, érvényesíteni lehet az eltiltási büntetéseket, illetve meg lehet akadályozni a - például többszörös regisztráción alapuló - visszaéléseket - hangzott el a mezőgazdasági bizottság ülésén. Ehhez az adóazonosító jelet találták a legalkalmasabbnak, mivel ebből minden állampolgárnak csak egy lehet. A halgazdálkodási törvény új regisztrációs rendszerrel kapcsolatos módosítási tervezetét tavaly év végén a NAIH is véleményezhette, de akkor az agrártárca szerint a hatóság a később megállapított, törvénysértéses kifogásokat nem jelezte.
A MOHOSZ a regisztrációkor a horgászokkal egy adatkezelési nyilatkozatot is aláírattatott, és ezt a szövetség úgy értelmezte, hogy ezzel az adókártyák adatait is jogszerűen kérte be. A NAIH viszont úgy foglalt állást, hogy az adóazonosító jelek kezeléséhez a személyes hozzájáruláson felül törvényi felhatalmazás is kell. Az agrártárca elképzelései szerint a halgazdálkodási törvény "technikai módosításával" ezt a felhatalmazást lehetne megteremteni a MOHOSZ számára.
A bizottsági ülésen elhangzott információk szerint a több mint 500 ezer regisztrált horgász között eddig mindössze öt akadt, aki a regisztrációval, illetve a horgászkártyák kiváltásával kapcsolatban adatvédelmi kifogást tett. Ez, illetve az adatkezelési nyilatkozatok aláírása azonban nem jelenti azt, hogy a regisztrációs adatbekéréssel a többi horgász közül mindenki egyetértene. Akik ugyanis az idén horgászni akartak, kötelezően teljesíteniük kellett az adatszolgáltatási előírásokat, akár helyeselték például az adóazonosító jelek bekérését, akár nem. Mivel az állami és a területi horgászjegyek kiváltása volt az elsődleges cél, a horgászok véleményüktől függetlenül alávetették magukat az új regisztrációs eljárásnak.
