A búza terméskilátásai sokat javultak májusban, de a korábbi gyenge bokrosodást és a kalászvédelem hiányát, vagy annak rossz időzítését már nem lehet jóvá tenni. A vetésfehérítő nagy tömegben lépett fel idén, mostanra pedig - változó mértékben - megjelentek a fuzáriumfertőzés jelei is. Helyenként egy késői vörösrozsda- és/vagy helmitospóriumos fertőzéssel is találkozni. Összességében nem rossz a helyzet, a legnagyobb baj pillanatnyilag a szokásosnál szellősebb, kisebb tőállományú, kevésbé bokrosodott állomány. A termés átlagosnak ígérkezik.
A repce az ország nyugati felében jóval sűrűbb, mint a keletiben, aminek most éppen a növényegészségüygi hátrányait látjuk. Nagyon erős a lisztharmatnyomás, a kórokozó ellen a csúcsfungicidek sem hatnak, ezek mellé egy kontakt kénes készítményt kellett volna adagolni a védekezés során. Az agrárszketor.hu által megkérdezett szaktanácsadó akár minden rovarölő szeres kezelés mellé adott volna ként, amit a repce egyébként is igényel. A fülledt meleg meglepetéseket okozhat az egyébként szép állományok betakarításakor.
A glifozátos deszikkálások a legcsúcsább állományokban már el is kezdődtek, a dikvátosak a következő héten indulhatnak meg.
A kapás kultúrákban mostanra sokat javult a gyomhelyzet, nőtt viszont a kártervőnyomás. A napraforgóban minden szívó kártevő jelen van: poloskák, levéltetvek és kabócák is. Az egyes megyékben nagyon eltérő a helyzet: míg Fejérben és Békésben sok a panasz rájuk, addig Hajdú-Biharban legfeljebb foltokban jelentkeznek. A megkérdezett szaktanácsadó úgy véli, amíg sok a kataicabogárlárva, ne védekezzünk vegyianyagokkal, ha azonban muszáj közbelépni, akkor inkább a szisztémikus szereket ajánlja. Elkezdődött a csillagbimbós állományok elsőkörös fungicides kezelése is, amihez bóros lombtrágyát is általánosan alkalmaznak már a gazdák. A napraforgó mangánigényes növény is, ha van rá lehetőségünk, pótoljuk ezt a mikroelemet is - hangzik el a tanács.
A kukorica gyomirtása változó mértékben sikerült idáig, Csongrád megyében kifejezetten rossznak ítélte a helyzetet a megkérdezett szaktanácsadó, de Békés megyei kollégája sem volt elégedett az állapotokkal. Sokfelé a drótféreg kártétele kimagasló idén. A májusi eső kimosta a klórpirifoszt a felső talajrétegből, így az nem hatott a kártevőre. A könnyen felvehető tápanyag szintén a csapadéközön miatt tűnt el a gyökérzónából, ami különösen fáj a gyengén indult állományokban. Legjobb megoldás a kultivátorozással egy mentben elvégezni a fejtrágyázást, erre azonban keveseknek van lehetőségük. A nitrogént érdemes folyékony formában adogolni a sorok közé.Terjednek az olyan nitrogénlombtrágyák is, amelyek foszfort vagy cinket is tartalmaznak, amit a kukorica biztosan meghálál.
A zöldítések káros növényegészségügyi hatására ismét panasz érkezett a gazdáktól. Míg ősszel a lombkárosítókra, most a gyökérzónában tevékenykedő talajlakókra voltak mérgesek: "Amit nyerünk a révén, azt kétszeresen elveszítjük a vámon. Nem tudom, mi lesz itt, ha a klórpirifoszt is kivonják..."