A klímaváltozással foglalkozó tanulmányok többsége megállapítja, hogy Európát a világátlagnál nagyobb mértékben fogja érinteni a klímaváltozás, annak minden negatív következményével együtt - összegzi az Agrárgazdasági Könyvek sorozatban megjelent legújabb kiadvány. Így Ciscar (2011) 2,3-3,1°C tartományba tehető globális hőmérséklet-emelkedéssel számol, Európára ugyanakkor ennél nagyobb mértékű emelkedést modellez. Becslései szerint Észak-Európában 2,5-3,9°C közötti, míg Közép- (4,1°C) és Dél-Európában (5,4°C) ennél magasabb hőmérséklet-növekedés várható.
A klímaváltozás hatásai egyértelműen két régióra bontják Európát. Míg Észak-Európában a klímaváltozásnak várhatóan lesznek pozitív következményei, addig Dél-Európában csak súlyos negatív hatások várhatók: egyre gyakrabban fordulnak elő hőhullámok, erdőtüzek és aszályos időszakok, a Földközi-tenger térsége egyre szárazabbá válik, ami tovább növeli az aszály és a bozóttüzek kialakulásának veszélyét. Észak-Európában ezzel szemben jelentősen nő a csapadék mennyisége, és akár rendszeressé is válhatnak a téli árvizek.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által egyik legközvetlenebül érintett gazdasági szektor. A csapadéktöbblet várhatóan elsősorban Észak-Európában jelenthet nehézséget, míg a csapadékmennyiség stagnálása vagy csökkenése a déli országokat, például Olaszországot és Spanyolországot érintheti. Európa legnagyobb részén megváltozik a talajvíz szintje 2021 és 2050 között: a mediterrán térségben jelentősen csökken, északkeleti részén viszont valamelyest növekedhet. A mezőgazdasági felhasználásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott környezeti és biológiai viszonyokhoz. Szélsőséges esetben, például a talajerózió vagy a sivatagosodás miatt egyes területeket teljesen ki kell vonni a mezőgazdasági felhasználásból.
A magasabb hőmérséklet és a hosszabb tenyészidőszak új növények termesztését is lehetővé teheti. Dél-Európában azonban a rendkívüli hőség, valamint a csapadék és a rendelkezésre álló vízkészletek csökkenése várhatóan akadályozza a növények termelékenységét. A mediterrán térség egyes részein előfordulhat, hogy néhány nyári növényt télen fognak termeszteni. Más területeken, például Nyugat-Franciaországban és Délkelet-Európában a terméshozam csökkenése várható a forró és száraz nyarak miatt.A búza és az árpa hozamai főként Kelet-Európában, valamint Észak- és Közép-Olasz-országban fognak várhatóan csökkenni.
A repcehozamok csökkenhetnek (0,03-0,05 tonna/hektár/év) az atlanti és néhány mediterrán régióban. Dánia az egyetlen ország, ahol emelkedés várható, azonban ez a növekedés a vizsgálatokban nem volt lineáris. A napraforgó hozama átlagosan évente 0,02-0,04 tonna/hektárral csökken Franciaország északnyugati részén, Észak-Olaszország-ban, Dél- és Közép-Európában, Spanyolországban, Görögországban, Németországban és Lengyelországban. (Hozzá kell tennünk, hogy a különféle klímamodellek nagyon eltérő hozamadatokat hoztak ki a szántóföldi növényekre, még az sem volt egyértelmű hogy nőni vagy csökkenni fog-e búza átlagtermése.)
Ami biztos:1960-1990 közötti modelladatokból megfigyelhető a vegetációs időszak jelentős változása a búza és a kukorica esetében, ami 8 nappal rövidült, így ma már hamarabb van a betakarítás időpontja. Viszont 2050-re a vegetációs idény akár 12-17 nappal is meghosszabbodhat, amely kedvező lehet a melegigényes, de aszálytűrő fajok számára. A projekciók szerint a jövőben csökken a mezőgazdasági földhasználat, miközben a mezőgazdasági termékek világkereskedelmében emelkedés várható. Ennek hátterében az áll, hogy - klímaváltozás ide vagy oda - növekedni fog a mezőgazdaság termelékenysége.
