Az előrejelzések szerint idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható - mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztályelnöke a Roszik Dinnye Kft.-nél rendezett sajtótájékoztatón. Mind a termésbecslési adatok, mind a vetőmag-értékesítés adatai azt igazolják, hogy az elmúlt három-négy évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. A terület harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyében található. A termőterület tizedével rendelkezik Tolna és Veszprém megye, a többi területen jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét.
Magyarországon a sárgadinnye két típusát termesztik. Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki. A tapasztalatok alapján a fogyasztók egyre jobban keresik - és hajlandóak is megvásárolni - a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók egyre kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, így a 1,5 kilogramm körüli termést választják a 2,5-3,5 kilogrammos helyett.
A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így sokáig nem volt számottevő exportforgalom, de 2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. Ez a szám azonban még mindig jóval kevesebb, mint görögdinnye esetében, vagy mint amennyi a környező országok igénye lenne. Ugyanakkor a 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik.
A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra - közölte Mártonffy Béla. A szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a gazdálkodók megtették. A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt viszont a növények fejlődése némileg lelassult, ami két hét csúszást eredményezett. A sárgadinnyeszezon hosszabb, mint amit a görögdinnyénél megszoktunk. Több terület került már fedett sátrak alá, így a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek a magyar termelők ellátni.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a görögdinnyét illetően elmondta: a tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon. Ennek eredményeképp átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés, mivel a békési termőtájon a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó szabolcsi régióban viszont már több mint 2000 hektáron termesztenek dinnyét. A baranyai, a tolnai és a jászság-hevesi termőterület nagysága érdemben nem változott.
Eleinte úgy tűnt, hogy idén két héttel korábban indul a hazai dinnyeszezon, a májusi időjárás azonban ezt felülírta, így a szokott időben, július elején jelenhet meg a piacon a magyar görögdinnye. A jövőben a szezon kitolódhat, mert az utóbbi évek technológiai korszerűsítéseinek köszönhetően már fedett fóliaház alatt is elindult a termelés, így néhány éven belül június végétől akár szeptember közepéig-végéig is kapható lesz a hazai görögdinnye. Ezzel elkerülhetővé válik az úgynevezett összeérések miatt jelentkező dömping és árzuhanás. Az egységes kérelmek adatai és a növények jelenlegi állapota alapján idén 200 ezer tonna körüli görögdinnye-termés várható Magyarországon, ami mind a hazai keresletet, mind az exportigényeket kielégíti.
