Hosszan ír a Magyar Nemzet a hazai dinnyepiac átrendeződéséről, Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnökének tájékoztatása alapján. A fogyasztói oldalról annyi látszik, hogy az egyre kisebb méretű dinnyék iránt nő a kereslet, illetve néhány év múlva már jóval tovább tarthat a szezon, mint jelenleg. Termelői szempontból a technológiai fejlesztések, a 4800 hektáros termőterületek átrendeződése és klímaváltozás miatt a szezon kitolódik. Idén egyébként jó szezonunk lesz: kétszázezer tonna körüli görögdinnyetermés várható, ami kielégíti mind a hazai keresletet, mind az exportigényeket. Sárgadinnyéből is jó termésre számítanak a szereplők.(A sárgadinnye-termésről itt írtunk korábban.)

Július 15-ig jellemzően a spanyol és a görög dinnyék uralják a piacot. Eddig az időpontig a hazai termés a belső piacot kell hogy ellássa, utána viszont a magyar dinnye az exportpiacokon is feltűnik. 

 - magyarázta az okokat Ledó Ferenc, a FruitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet elnöke korábban a Magyar Nemzetnek. Ő egyébként úgy látja, hogy a kánikula felgyorsíthatja az érést. A békési termőtájon 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó szabolcsi termőtájon viszont már több mint kétezer hektáron termesztenek dinnyét - írja a lap. Az árak még az előszezont tükrözik: a sárgadinnye 500-550 forintos áron, a görögdinnye 220-300 forintos kilónkénti áron mozog a Nagybanin.

Ugyancsak jó évre számítanak a baracktermelők a tavalyi rossz termés után. Már folyik a kajszibarackszüret, idén 32 ezer tonnát szedhetnek a termelők. (Az átlagtermés évi 24 ezer tonna körül alakul, a tavalyi mennyiség nagyjából tízezer tonna volt.) Jelenleg 5777 hektáron folyik a termesztés, a kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van.