A dinnyeszezon kezdete meghatározó a piac számára, jelentősen befolyásolja a későbbi árakat és értékesítési lehetőségeket. Ezért is a frissen megjelenő magyar dinnye esetleges pillanatnyi marketingeszközként, vevőbecsalogatóként használata negatívan befolyásolja az egész szezont. Idén várhatóan 200 ezer tonnánál több görögdinnye terem, jelentősen meghaladva a tavalyi 158 ezer tonnát; jó minőségű termés várható. Az elmúlt években nőtt a hazai fogyasztás, időjárástól és évjárattól függően már 13-15 kilogramm/fő körül mozog az éves fogyasztás; míg 10 éve ez az érték 8-9 kilogramm körül alakult.
A hazai dinnyetermelés szükségszerű és előremutató reformja keretében jelentős időbeni és technológiai átrendeződés is zajlik. A termelők az egész országban több szakaszban ültetik és szedik a dinnyét, ezzel tompítva a dömpinget, illetve időben "kitolva" a szezont. Gyakorlatilag idén még szeptember közepén is elérhető lesz a friss hazai dinnye a piacon.
Az elmúlt években egyre inkább elterjedt a magszegény dinnye is, amire kereslet is mutatkozik, illetve a Nyugat-Európában már népszerűvé vált mini dinnyékkel is próbálkoznak a termelők. Technológiailag előrelépés, hogy nőtt az oltott, biztosabb eredményt hozó dinnye aránya, illetve újdonságként már mintegy 100 hektáron mobil fóliasátras termesztéssel is kísérleteznek termelők.
Magyarországnak Európában a negyedik legnagyobb a görögdinnye-termőterülete, 4800 hektár. A terület az elmúlt 15-20 évben csökkenő tendenciát mutatott, de az utóbbi 3-4 évben sikerült 5 ezer hektár körül stabilizálni. Így idén a görögdinnye termőterülete - a 2017-es és 2018-as évivel közel azonos - mintegy 4800 hektár. Jelentős lokális változás az utóbbi években, hogy immáron nem Békés megyében (1500 hektár), hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2000 hektár) van a legtöbb termőterület. Általánosságban elmondható, hogy a hazai görögdinnye 40 százaléka kerül exportra, jelentős felvevőpiacok a környező országok, valamint Németország és a Baltikum.
