Az elmúlt időszak időjárását a változékonyság jellemezte. A nappali és az éjszakai hőmérséklet egyaránt visszaesett, napközben kiszámíthatatlan eloszlásban kisebb-nagyobb záporok, zivatarok alakultak ki. Helyenként a csapadék jeget is hozott, károkat idézve az aratandó kalászos gabonában és más növénykultúrákban. Az őszi árpát és a repcét már learatták, a búza java része is a magtárakba került, jó ütemben halad a tarlóhántás is. Kellő talajnedvesség mellett gyors árvakelés kialakulására lehet számítani - írja növényvédelmi blogjában dr. Aponyi Lajos a magyarnovenyorvos.hu-n, majd azonnal rátér az aktuális időszak veszélyforrásaira.

A kukoricaállományok állapota a korábbi csapadékos időszak miatt jónak mondható. Gyomosodás inkább csak a táblaszélekre jellemző, de több helyen a gazdák körbekaszálással tisztítják meg a táblaszéleket is a gyomoktól. A korai rajzáskezdet miatt napjainkra általánosnak mondható a kukoricamolyfertőzés. Sokszor a növények fele is fertőzött a kártevő hernyójával, ami a közvetlen terméskiesés mellett az érés előtti állapotban a szárak törésével fenyeget, amihez elegendő egy erősebb szél is. A hernyók most még a szárban tartózkodnak, de a csőkezdemények kifejlődése után azokat is meglátogatják. Ilyenkor az érett cső letörhet a szárról, amit már a kombájn sem képes learatni.

Eddig még kevés gyapottok-bagolylepke hernyó telepedett be a kukoricacsövekbe. Bár korán jelentkeztek az első lepkék, eddig elmaradt a tömeges felszaporodás. Minden esetre folyamatosan figyelni kell a kihelyezett feromoncsapdák fogási anyagát, nehogy meglepetés érje a termelőket, akárcsak az amerikai kukoricabogár esetében, mert a kirajzó bogarak egyre nagyobb tömegben telepszenek a kukoricacsövek bajuszára. Több fotó jelezte, hogy más, virágzó növényt is meglátogatnak érési táplálkozás céljából peterakás előtt, tehát nem kizárólagosan kukoricán táplálkozva kezdik imágó életüket. Viszont a kukorica levelein táplálkoznak a kirajzott vetésfehérítő bogár imágói, de ők hamarosan nyugalmi állapotba vonulnak, levélhámozgatásuk inkább látványos, mintsem káros.

A napraforgó már régóta virágzik, ami jó jel a méhészek és a gazdák számára is, ugyanis így több idő áll rendelkezésre a teljes tányér megtermékenyülésére. A korábbi, kórokozóknak is megfelelő időjárás ellenére növénykórtani szempontból kedvező a helyzet. Kevés fertőzött növényt látni, pedig fejlettek az állományok, páradús a mikrokörnyezet. Elvétve található néhány szklerotíniától elhervadt növényt, de más kórokozó tüneteit egyelőre nem lehet látni. A száron és a leveleken jelentkező diaportés, fómás, alternáriás, makrofominás tünetek megjelenésére egyelőre még várni kell. Úgy tűnik, hogy a megfelelő vetésváltás és a korai, magas biológiai hatékonyságú készítményekkel végzett, preventív állományvédelem képes elodázni az első tünetek megjelenését. Ennek ellenére nem hanyagolható el a napraforgótányérok védelme, mert az már a termés megóvását szolgálja.