A hazai gabonafelhasználás nem haladja meg a 6,5 millió tonnát éves szinten - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A jelentős ráfordítással megtermelt gabona és olajmag minőségének megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása - minden áruval rendelkező tulajdonos számára - követendő cél kell, hogy legyen. Mindezt csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, szakszerű tárolástechnológia alkalmazása és megfelelő szakértelem mellett lehet megvalósítani.
A túlzsúfolt raktárak sajnos sok esetben túllépik a vonatkozó szabványban megengedett 2-3 méteres raktározási magasságot. Ezen magasság felett tárolt termények esetében komoly problémák jelentkezhetnek. Minél magasabban tárolják a terményt, annál nehezebben adja le egységnyi felületen a hőt és párát, így könnyebben alakul ki helyi nedvesedés, ami melegágya a gomba- és kártevőfertőzésnek. A helyhiány miatt az árumozgatások lehetősége is korlátozott. A problémát fokozza, hogy egyre inkább elmarad a termények betároláskori tisztítása. A 2018/19-es szezonban a tisztítás hiánya okozta károkkal sok raktárban szembe kellett nézni. Sajnos az idén ez nemcsak a gabonafélék esetén volt jellemző, hanem a kukoricánál is, mivel időjárási viszonyok miatt nem kellett szárítani az árut, így ennek következtében a tisztításra az átlagosnál is kevesebb figyelmet fordítottak. Ideális esetben valamennyi betakarított termény a tisztítóra kellene, hogy kerüljön a tárolás előtt.
Amióta elterjedtek a mai kor modern kombájnjai, a tisztítás egy folyamatos vitatéma. A termelők arra hivatkoznak, hogy ilyen modern gépek mellet nincs szükség utótisztításra. A tapasztalatok ellenben azt igazolják, hogy a jó esetben elérhető 2% körüli szemetet tartalmazó termény nem alkalmas hosszú távú tárolásra, noha ma már egyre gyakoribb az éven túli tárolás. A learatott gabonaszem élőanyagként viselkedik a raktárakban és a tárolási körülményektől függően változtatja nedvességtartalmát, hőmérsékletét. Ezt a folyamatot a tárolók szellőztetésével, az áru kezelésével, mozgatásával lehet szabályozni.
A raktározott termény kezelésének elmaradása komoly minőségi romláshoz vezethet. Ha az áru állaga romlásnak indul, azonnali beavatkozásra van szükség, mivel ez a folyamat nem visszafordítható. Ilyen esetekben a mozgatás-szellőztetés mellett akár az áru tisztítása és szárítása is szükségessé válhat, ami komoly költséggel jár. Ahhoz, hogy a minőségi romlást, a fertőzéseket megelőzzük, az áru szakszerű kezelése mellett szükség van a folyamatos monitorizálásra is. A tisztítatlan, kezeletlen áru melegágya a bogárfertőzöttségnek, ami további problémákat vet fel. A gázosítás - különösen a többszöri gázosítás - minőségromláshoz vezethet, illetve a limit feletti gázkoncentráció késleltetheti az áru elszállítását, ami további pluszköltséget jelent. Mind a hazai felhasználók, mind az exportőrök az átvétel során végzett ellenőrzésekkor megtagadhatják azon tételek átvételét, amelyeknek minőségi állandói, állaguk, szaguk és tisztasági követelményei nem megfelelőek.
Az egyre szigorodó EU-s előírások erre nemcsak jogalapot adnak, de kötelezettséget is rónak a vevőkre. A visszautasítás költségei, a magas fuvardíjak miatt, tetemesek lehetnek. A minőségi romlás értékvesztéssel, de akár a felhasználható mennyiségek csökkenésével járhat, mivel bizonyos tételek akár megsemmisítésre is kerülhetnek.