A kerekasztal-beszélgetés felvezetőjében Kovács Nikoletta a Caravanes Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy könnyen adódnak olyan piaci helyzetek, amikor az adott termék nehezen talál gazdára. Ilyenkor két lehetősége van a cégnek az alkalmazkodásra: tömegtermék helyett egyedit gyárt, illetve a hazai mellett unión kívüli országokban is megkeresi a célpiacát.
"300 millióan élnek az arab világban, ahol a vevők vásárlóereje nagyon eltér egymástól. Más a helyzet Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban vagy Irakban, Libanonban. A háborús térségekben nemcsak kisebb a vásárlóerő, de a termék hűtése sem biztosított, így ide csak hosszan eltartható, konzerv sajtot lehet szállítani" - említette Kovács Nikoletta.
A Caravanes Kft. a Kőröstej cégcsoport része, ahol kaskaval sajtból már 30 ezer tonnát gyártanak, ennek a 70 százaléka külföldre megy. "A cég stratégiája az, hogy egyedi termékeket gyártsunk, ilyen a parenyica, illetve a fonott sajtok, de nagyon keresettek a krémfehér sajtok is.
A tejárak 2016-ban jártak a mélyponton, most kevéssel 100 forint alatt vannak kilogrammonként. A Tej Terméktanács prognózisa alapján 2020-ben is a mostani 98 forint körüli árak várhatóak. Fórián Zoltán szerint az ár mintegy 3 évig stabilan így is maradhat. Az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője ezt azzal indokolta, hogy Kína állati fehérje iránti igénye növekszik, ezért hónapról hónapra több tejet is vásárol.
Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője arra panaszkodott, hogy eközben a termelés költségei is megugrottak. Mint mondta, az elmúlt 3 évben a villamos energia ára 65, a földgáz ára 35 százalékkal emelkedett a tőzsdén. A munkabérek ez idő alatt 40-50 százalékkal nőttek, és a takarmánykomponensek, illetve a szalma beszerzése is több anyagi áldozatot követel a termelőtől. Sajnos a tej árában ezek a költségnövekedések nem tükröződnek vissza, kizárólag a világpiaci kereslet hat rá - emlélkeztetett Fórián.
Dúl Udó Endre, az Agrárkamara sertéságazati szakértője itt felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai vásárlások a sertés árát is eldöntik a világban. Az afrikai sertéspestis már az ország minden tartományában és a szomszédos államokban is jelen van.
- emelte ki a szakember. A kínai import késő tavasszal ugrott meg Európából, ennek hatására az árak 3-4 hét alatt 30 százalékot emelkedtek. Az európai sertés ugyan mindig drágább, mint a brazil, a kanadai vagy az amerikai, de az itteni minőség megbízhatóbb, ezért Kína szívesen vásárol Európából - igaz leginkább a sertés "olcsó" részeit. Ezért az export "melléktermékeként" megjelent az európai belpiacon az olcsó spanyol, szeletelt karaj, amit a magyar fogyasztók akár 1100 forintos áron is megkaphattak.
Dúl Udó Endre hozzátette: a hasított sertésár az EU Bizottság szerint a harmadik negyedévben átlépi a 2 eurót kilónként. Hozzátette:
Fórián Zoltán megerősítette: az alapanyag áremelkedése jellemzően csak fele részben jelenik meg a fogyasztóknál, hiszen a kereskedelem ezt nem akarja ráterhelni a vásárlókra. Erre hivatkozva a húsipar követeléseit is leszorítja - utóbbi ezért időközben nehéz helyzetbe került. "A kereskedelemnek sem érdeke, hogy ebbe beleroppanjon a húsipar. Ki fog alakulni egy teherviselési kompromisszum, amiben a fogyasztóknak is részt kell vállalniuk" - bizakodott Fórián.
A szakértő emlékeztetett rá, hogy a sertés áremelkedése nem tart örökké. Néhány héttel ezelőtt egyszer már megtorpant, mivel túlszaladt a hízóalapanyag ára, és így már kevésbé érte meg malacot vásárolni. Tehát a költségoldal változása is fékezheti a termelést. Ennek egyik eleme a munkabér.
Kovács Herman, NAGISZ Zrt. vezérigazgatója szerint a bérnövekedés üteme veszélyezteti leginkább a termelés jövedelmezőségét. Ilyenkor a gazdaság csak egy dolgot tehet: javítja a hatékonyságot. Ami pedig a munkaerőt illeti, azt ma egészen másképp kell verbuválni és megtartani, mint korábban. A munkaerőpiacon is el kell adnia magát a cégnek, és tudomásul kell venni, hogy más iparágakkal is versenyzünk a dolgozókért.
"Nem állattenyésztőt, hanem dolgozni és tanulni akaró embert keresünk. Én nádudvariként a BMW-vel kell hogy ezért megküzdjek" - mondta. "Fiatalos, lendületes csapat benyomását kell keltenünk, ahol jó a munkalégkör, van wifi és szép, hímzett logós munkaruha. Ilyesmikkel korábban nem kellett foglalkoznunk. Most a munkaerő megtartása is nehezebb. Ehhez az is szükséges, hogy elsimítsuk a feszültséget az öregebbek és az újoncok között. A régieknek is meg kell érteniük, hogy
Sántha Imre, Formula-GP Kft. oldaláról hozzátette: nehezíti a toborzást, hogy a mezőgazdaságnak negatív a társadalmi megítélése, leginkább a termelők irányában, amin változtatni kell. A fiatalok a magasabb presztízsű szakmákat választják. Csak akkor jönnek a mezőgazdaságba, ha már a tanulóéveikben sikerül ösztöndíjprogramokkal behálózni őket, és gyakorlati lehetőséget adni nekik. Fórián Zoltán úgy vélte, a mezőgazdaságról alkotott képen javíthatunk, ha azt kommunikáljuk, hogy ez már nem egy nehéz fizikai munka, hanem az, amit a fiatalok szeretnek: ülni és pötyögni a monitor előtt. Azon kívül az ágazat jövedelemtermelő képessége is sokat javult az utóbbi évtizedben.
