Az év eleje óta a hazai sertésárak 35 százalékkal emelkedtek, és már meghaladják a kilónkénti 460 forintot. Várhatóan hol tetőzik a drágulási hullám, és ez mekkora jövedelmet hozhat a sertéstartóknak?
A prognózisok rendkívül bizonytalanok, hiszen ez az áremelkedés alapvetően a Kínában tomboló afrikai sertéspestis viszonylag nagyarányú ottani térnyerésének és pusztításának az eredményeként alakult ki. A sertésdrágulás világpiaci következmény, az pedig nem látható pontosan, hogy ennek mekkora lehet a mértéke. A konzervatívabbnak tűnő becslések is azt mutatják, hogy a kínai sertéshústermelés akár 30-40 százaléka is kieshet egy éven belül, ami a világ termelésének 15-20 százalékát jelentené. Idén a sertéspestis megjelent Belgiumban, és az elmúlt időszakban Bulgáriában, Szerbiában és Szlovákiában is, egy-egy újabb megjelenés pedig olyan hatással lehet a piaci folyamatokra, amelyeket most még nem látunk előre. Ha Kínában nem lesz nagyobb az állomány visszaesése annál a prognózisnál, amelyet mostani tudásunk alapján valószínűnek tartunk, akkor is minimum 2-3 év, mire a kínai sertéstenyésztés visszatalálhat régi szintjére, és ezáltal normalizálódhat a világpiac. Addig fel kell készülnünk egy viszonylag magasabb élőállat-árszint stagnálására vagy annak minimális csökkenésére. Azok a tenyésztők, akik az elmúlt félévben sertéstenyésztést folytattak Magyarországon, az elmúlt nehéz évek után jelentős jövedelemre tesznek szert, és ha a következő időszakban fennmarad a jelenlegi ár, akkor biztos, hogy az ő tevékenységük tartósan is jövedelmező lesz.
A KSH adatai szerint a drágulásnak egyelőre semmilyen állománynövelő hatása nincs. A sertéslétszám továbbra is rendkívül alacsony szinten, 2,85 millió darabnál stagnál. Mi az oka annak, hogy a vonzó árak ellenére nem bővítik állományukat a sertéstermelők?
Ezek a folyamatok nem egy-két hét alatt játszódnak le. Magyarországon jelenleg zajlik egy PRRS-mentesítési program, amely miatt egyes nagy telepek relatív hosszú ideig üresen állnak, és ez is komoly hatást gyakorol az állomány stagnálására. A program lényege, hogy a PRRS-sel fertőzött telepeket kiürítik, fertőtlenítik és bizonyos idő elteltével újratelepítik. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy azokban a régiókban, ahol sertéspestises vaddisznót találtak, a veszélyeztetettség igen nagy, így valószínűleg a sertéstenyésztési kedv itt nem nagyon erősödik. Így azokon a területeken várható állománynövekedés, amelyek távol esnek a fertőzött területektől. Emellett most fejeződnek be azok a felújítási vagy újratelepítési beruházások, amelyek a jelenleg futó hazai Vidékfejlesztési Programban támogatást kaptak, így ezek hatása is meglátszik majd a sertéslétszámban.
A piaci információk szerint a húsok és húskészítmények drágulása nem követi a sertésárak emelkedését. Eddig a tőkehúsok csak 10-15 százalékban drágultak, a legtöbb húskészítményé pedig csak néhány százalékos mértékben. Mi ennek az oka?
A kis- és a nagykereskedelmi partnereknél valamennyi alapvető élelmiszer esetében nehéz érvényesíteni az alapanyagárak emelkedését, de úgy tűnik, hogy a húsokkal még nehezebb a helyzet. Nem rövidtávú piaci zavarról van szó, hanem olyan tartós helyzetről, amely a korábbinál magasabb élősertés árban nyilvánul meg. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy súlyos fundamentális piaci zavar van, amelynek következményeit be kell építeni a húsipari átadási árakba is.
A mai helyzetben kettős szorításba került a húsipar. Jóval többet kell fizetni az alapanyagért, miközben a többletköltségeket az ágazat csak részben tudja érvényesíteni az átadási árakban. Okoz-e ez likviditási és működési zavarokat egyes cégeknél?
Ha a növekvő vágóhídi költségek nem épülnek be a fogyasztói árakba, a cégek veszteségesek lesznek, ez pedig hosszú távon a fennmaradásukat veszélyeztetheti. Már most hallani olyan híreket, hogy bizonyos vágóhidak, illetve húsipari cégek nem tudnak időben fizetni a beszállítóiknak, mert az elmúlt hónapokban veszteségesek voltak, mivel a növekvő önköltséget nem tudták érvényesíteni az értékesítési árakban. Ebből a külső szemlélő annyit érzékel, hogy egyes húsipari cégeknél gyengül a fizetési fegyelem, hosszabb idő után fizetnek, vagy egyáltalán nem fizetnek, emiatt pedig vita alakul ki. Nem tartható fenn, hogy a fogyasztók nem a termékek valódi árát fizetik ki, mert akkor a húsipari vállalatok csődbe mennek, és a beszállító partnerekkel együtt buknak.
A jelenlegi sertésállomány nem elegendő a húsipari feldolgozási igények kielégítéséhez, ezért importra van szükség. A világpiaci helyzet miatt azonban a külföldi alapanyagok ára is az egekbe szökött. Hogyan tudja az iparág ezt a helyzetet kezelni?
Jelenleg az okozza a problémát, hogy az ágazat megpróbálja beépíteni az árakba a növekvő alapanyagköltséget, ez azonban - miként már említettem - egyelőre nagyon nehezen sikerül. Ahogy már szó volt róla, a tőkehúsoknál eddig 10-15 százalékos áremelkedést sikerült elérni, a készítmények ugyanakkor csak néhány százalékkal drágultak, és ez messze elmarad a kívánatos mértéktől.
A húsipari várakozások szerint a következő időszakban mekkora húsáremelkedésre lehet számítani?
Azok a százalékok, amelyeket már most látunk az önköltségek növekedésével kapcsolatban, jelzésértékűek, de a jövőbeli húsipari árakra vonatkozó prognózist szakmai érdekképviseleti vezetőként nem tehetek. A tőkehúsoknál és a húskészítményeknél is alapvetően az alapanyag költsége a meghatározó, ugyanakkor fontos szerepe van a munkaerőköltségnek is, amely az utóbbi időben szintén jelentősen nőtt Magyarországon. Ezért valószínűsíthető, hogy a végtermékeknél nem egy-két százalékos további fogyasztói árnövekedés lesz, hanem ennél sokkal nagyobb változásokra kell felkészülni.
Az imént említette, hogy elhúzódó fundamentális piaci zavarral számolnak. Mi az oka annak, hogy Kínában ennyire nehezen tudnak védekezni az ASP ellen?
Kínában a sertésállomány jelentős részét hátsó udvari, háztáji tenyészetekben tartják, amelyek általában nincsenek jól elzárva. Az itt tartott állatok könnyedén érintkezhetnek vadállatokkal, bárki bemehet az udvarokba, így e telepek a leginkább kitettek az afrikai sertéspestis vírusának. Ezzel szemben ahol korszerű, védett, nagy telepek vannak dupla kerítéssel, bejutási és szigorú állathigiéniai szabályokkal, ott nagyobb esély van a kórokozó kivédésére. Azt nem lehet megbecsülni, hogy Kínában mikor sikerül majd kontroll alá vonni a vírust, hiszen Csehország kivételével ez eddig Európában sem sikerült. Magyarországra Ukrajnából, illetve Romániából a vadállományon keresztül természetes úton is jutott be vírus, ami ellen rendkívül nehéz küzdeni.
Milyen következményei lehetnek annak, ha a vírus a magyar házisertés-állományban is megjelenne?
A balti államokban, ahol az egész terület fertőzötté vált, kőkemény válság lett úrrá az ágazaton, miután az ASP a haszonállattartó-telepeken is megjelent. Ha csak regionálisan merül fel a fertőzöttség, mint Lengyelországban, ahol egyelőre csak az ország északkeleti része fertőzött, annak szintén más lehet a piaci hatása. Azokból a régiókból, ahol a fertőzés felbukkant, sehová nem lehet húst, illetve húskészítménynek alapot adó sertést szállítani, így sok helyen kényszervágásokra kerül a sor. Magyarországon egyelőre sikerrel védjük a házi állományt, de nem tudunk garanciát adni arra, hogy ez a jövőben is így marad. Az biztos, hogy ha a vírus megjelenne egy magyar házisertés-telepen, tovább romlanának az exportlehetőségeink, mivel újabb korlátozások lépnének életbe az országgal szemben. Bízzunk abban, hogy ezt el tudjuk kerülni.
