Ahogy arról az Agrárszektor.hu ma reggel beszámolt, az Alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót abban, hogy az Agrárkamara területi szervei töltik be a helyi földbiztottság szerepét a földadásvételi ügyletekben.
- áll a közleményben. A Kamara a termőföld kérdését nemzetpolitikai fontosságúnak tekinti, és azon dolgozik, hogy a földforgalmi törvény szabályainak megfelelően eljárva megerősítse a helyben lakó gazdák szerepét, javítsa a versenyképességet és közreműködjön a földügyletekkel kapcsolatos visszaélések visszaszorításában.
Az Alkotmánybíróság II/376/2019. számú, 2019. szeptember 30-i határozatával elutasította ellenzéki képviselők földforgalmi törvénnyel kapcsolatos, 2019 márciusában benyújtott beadványát, melyben kifogásolták, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervei bírálják el az adásvételi szerződéseket. Az Alkotmánybíróság a vizsgálata során a kezdeményezők minden érvét elutasította, az erről a napokban hozott határozatot az Alkotmánybíróság a honlapján is közzétette.
Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a földbizottság nem gyakorol közhatalmat az adásvételek elbírálása során, mivel ott magánjogi érdekeltként jár el. Az Alkotmánybíróság megerősítette azt, hogy nem minősül vétónak, hogy a közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv kamarai állásponton alapuló döntését nem változtathatja meg. A bíróság ugyanis vagy helybenhagyja a felülvizsgált döntést vagy indoklással együtt hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi.
Megerősítésre került továbbá, hogy a földforgalmi törvény elfogadásakor az Országgyűlés az Alaptörvény előírásaival összhangban járt el, és az általa elfogadott szabályok értelmezése is egyértelmű - fogalmaz a közlemény.
