A jeges kontinens keleti oldala feletti égbolt tisztasága miatt a felvételeken teljes pompájában látható a 315 milliárd tonnás jéghegy - írja a BBC. Mi a hírt a hvg.hu oldalán találtuk. Az 1636 négyzetkilométeres jégdarab két héttel ezelőtt tört le az Ameryről, és azóta nagyjából 90 fokban elfordult. Bár az Egyesült Államok országos jégközpontja (National Ice Center) a D28 nevet adta a leszakadt jégtömbnek, a kutatók Zápfoghegyként emlegetik. Ennek oka, hogy annak a területnek a közelében tört le, amelyet Mozgó Fognak is neveznek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.
Az Antarktisz partközeli szelei és áramlatai nyugat felé sodorják a nagyméretű jéghegyeket, amelyek gyakran nekiütődnek a partvonalnak, újabb jégdarabokat letörve az egészből. A felvételek tanúsága szerint a jéghegy frontálisan fog ütközni az Amery egy másik területével. A szakemberek szerint valószínűleg több év is eltelik, mire a D28 darabkora hasad és elolvad.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A 2017-ben a Larsen-C selfjégről letört gigantikus A68 jéghegy viszont több mint háromszor nagyobb volt a D28-nál.
A jéghegyek leválása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben. A jégborjadzás nincsen kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is. A most letört darabot a nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra.