A 24.hu úgy értesült piaci körökből, hogy a fogyasztói árak emelkedése ellenére már több mint 23 milliárd forint veszteséget hoztak össze a nagyobb húsipari cégek idén, az első kilenc hónapban. A brutális számot nem erősítette meg kérdésükre Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, de azt igen, hogy a rendkívüli állapot jelentős veszteségeket okoz a vágóhidaknak és a húsüzemeknek egyaránt. Idén február elején volt a legalacsonyabb az élősertés felvásárlási ára, azóta 44 százalékkal drágult az alapanyag, és ha ez nem lenne elégé, az önköltség másik fontos eleme, a bér ugyancsak kétszámjegyű mértékkel nőtt.
A költségnövekedésnek azonban eddig csak a töredéke érkezett meg a fogyasztókhoz, akkor is, ha például a comb kilója a januári 1190 forintról 1410 forintra, azaz 18,5 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A csak vágással foglalkozó cégek a felvásárlási árak emelkedésének megindulása után csak 5-6 hónappal később tudtak árat emelni, a húskészítményeket előállító vállalkozásoknak azoban még nehezebben megy az alapanyag drágulásának továbbhárítása. Jellemző, hogy a gépsonka kilója kilenc hónap alatt csak 5 százalékkal tudott drágulni, 2260 forintról 2380 forintra.
Kína a világ legnagyobb sertéstermelője és fogyasztója, az afrikai sertéspestis miatt azonban az állomány jelentős részét le kellett vágni, ez pedig az egekbe küldi az árakat. Habár Kína így importból fedezi a kiesést, Magyarország a jelenlegi állás szerint ennek inkább elszenvedője, mint haszonélvezője, mióta nálunk is megjelent a betegség.
A vágóhidak tapasztalata szerint az utóbbi hetekben stagnált az élő sertés ára, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból pedig az olvasható ki, hogy az ipari átadási árak kicsit emelkedtek, vagyis a kereskedők hajlandók kicsit többet fizetni a beszállítóknak. A kereskedők utolsó vérig nyomják vissza az áremelési törekvéseket, de most úgy tűnik, hogy saját árrésükből engedtek valamennyit, hogy drasztikusan ne kelljen átírni a boltokban az árcédulákat. Igyekeznek elhúzni a hatást, de ezzel együtt elkerülhetetlen, hogy az élőállat beszerzési árának emelkedése végül megjelenjen a fogyasztói árakban - véli Éder Tamás, de konkrét becslésbe nem bocsátkozott arról, hogy mikor és összességében mennyi lesz a drágulás.
Ha azonban abból indulunk ki, hogy idén eddig 44 százalékkal drágult a legfontosabb költségtényező, az alapanyag, akkor benne van a pakliban, hogy még 20-30 százalékkal emelkedik ezután a húsok, illetve húskészítmények ára - tette hozzá az elnök. Az már most biztos, hogy az előrejelzések szerint egy-két évre még biztos be kell rendezkedni a magasabb húsárakra, sőt az is lehet, hogy nem áll meg itt a trend. A piacot meghatározó Kínában összességében 25-30 százalékos termeléscsökkenéssel kalkulálnak, és azzal, hogy az ázsiai ország importigénye hosszabb ideig szívja majd a piacot, magasan tartva ezáltal az árakat - foglalta össze a kilátásokat Éder.