A jogszabálytervezet rendelkezik arról, hogy
- a vízjogi engedély birtokában öntözési szolgalomra jogosult a gazdálkodó;
- az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési
vagy üzemeltetési engedély alapján automatikusan bejegyezteti az
ingatlan-nyilvántartásba;
- a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató termelő vízilétesítményt üzemeltet a földjén, rajta keresztül az öntöző berendezést átvezeti;
- az öntözési szolgalom azonban nem lehetetlenítheti el a szolgáló földterület hasznosítását, és az ingatlan tulajdonosát a használatban bekövetkezett korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg;
- az öntözési szolgalom csak addig illeti meg a vízjogi engedélyben meghatározott engedélyest, amíg a vízjogi engedély alapján folytatja tevékenységét.
A tervezet részletesen szól az öntözésfejlesztési tervekről, az öntözési közösségről és az öntözési körzetekről. Lényeges könnyebbséget jelent, hogy az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat a hatóságnak automatikusan ki kell dolgoznia minden körzetre - ez a környezeti körzeti terv. A környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és öntözés végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 15 évig hatályos.
