A jelentés hangsúlyozza, hogy a generációváltás átfogó témakör, amely számos egyéb témát és szektort érint - írja közleményében az AGRYA. A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében nyújtott támogatások témakörén túllépve, tágabb perspektívából tekinti át a kérdést, hiszen a KAP intézkedései mellett a nemzeti szabályozásra is kulcsszerep hárul a generációváltás előmozdításában. Az anyag javaslatokat is tartalmaz arra nézve, hogy miként lehetne reagálni az új kihívásokra.
Az EGSZB ajánlásai szerint lényeges, hogy megfelelő KAP-költségvetés álljon rendelkezésre a 2021-2027-es időszakra, hogy biztosítani lehessen a generációváltáshoz nyújtott érdemi támogatás finanszírozási feltételeit. A mezőgazdaságban megvalósítandó generációváltás támogatása érdekében jobban össze kell kapcsolni és hangolni egymással a KAP különböző intézkedéseit, hogy segíteni lehessen a fiatal mezőgazdasági termelőknek vállalkozásuk kiépítésének minden szakaszában. A fiatal mezőgazdasági termelők számára a KAP I. pillére keretében nyújtott kiegészítő támogatás folyósításának időtartamát 5-ről 7 évre kellene növelni, illetve a II. pillér környezetvédelmi kifizetéseihez nyújtsanak legalább 25%-os kiegészítést a fiatal mezőgazdasági termelők számára.
Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak növelniük kellene a fiatal mezőgazdasági termelők oktatására és képzésére, illetve a nekik nyújtott tanácsadásra szánt összegeket, továbbá a tagállamoknak ösztönözniük kellene a generációváltást azzal, hogy minimálisra csökkentik a gazdaságok nemzedékek közti átadásához kapcsolódó költségeket és adókat.
Az EGSZB ajánlásai összhangban állnak az AGRYA által készített "Nemzeti minimum az agrár-nemzedékváltásért" c. javaslatcsomagban leírtakkal és jó alapot adhatnak a következő időszak tervezési folyamataihoz: mind a KAP 2021-2027, mind az Agrárminisztérium által koordinált Generációváltás szakpolitikai program esetében.
