A 2018-as magyarországi méhpusztulás okainak részletes és alapos kivizsgálását idén tavasszal kezdte meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - írja közleményében a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A konkrét megállapításokra még várni kell, de a méhészek és a mezőgazdasági termelők ettől függetlenül is keresik-kutatják a lehetséges magyarázatokat, illetve próbálnak közösen megoldást találni a hasonló tragikus elhullások elkerülésére.
Ugyan Nógrád megye, mezőgazdasági jellegéből adódóan nem volt érintett a méhpusztulásban, de a NAK megyei szervezete, az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) közösen gazdálkodók, növényvédelmi szakemberek és méhészek részvételével egy ilyen "ok- és kiútkereső" fórumot tartott. Abban valamennyi érintett egyetértett, hogy a szomorú jelenségért csak és kizárólag nem okolhatóak az egyes, méhekre káros növényvédő szerek, sokkal inkább több, méhészek és gazdálkodók nehézségeiből is álló, összetevő együttes, vagy esetleg egyes tényezők túlzó hatásának következménye. Elhangzott, hogy a ma Magyarországon engedéllyel forgalmazott növényvédő szerek engedély-okirataiban szerepel, hogy azok felhasználhatóak művelés alatt álló, méhek által látogatott területen vagy nem.
A szakemberek szerint a hasonló méhpusztulások elkerülhetők a méhészek és a gazdálkodók kellő körültekintésével, tájékozódásával, az egymás iránti toleranciával, a kölcsönös információcserével. Követendőnek tartják azt az irányt, hogy a méhészek rendelkezzenek alapvető növénytani, illetve növényvédelmi ismeretekkel. Mint ahogy a gazdálkodók is legyenek tisztában néhány méhészeti tudnivalóval, illetve ismerjék, hogy a saját táblájukon milyen mézelő növények élnek, és ennek megfelelő méhkímélő technológiát alkalmazzanak. Szintén jövőbemutató, hasznos kezdeményezés lenne, ha a méhészek előre jeleznék a gazdálkodóknak, hogy egy adott időszakban mikor és hol bukkanhatnak fel a méheik, így utóbbiak ebben a terminusban nagyobb odafigyeléssel végeznék a növénykultúrák vegyszeres kezelését, a földterület művelését.
Ugyancsak követendő lenne a gazdák részéről, hogy csak olyan növényvédő szereket használjanak, amikre valóban szükségük van, és törekedjenek arra, hogy ezek lehetőleg méhekre ártalmatlanok legyenek. Szintén megfontolandó a részükről, hogy a táblaszéli szegélyeket lehetőség szerint hagyják meg az ökoszisztéma pufferzónájának. Addig is, amíg az ideális vagy az ideálishoz közelítő, kiegyensúlyozott, a méheket megóvó gazdálkodási és természeti környezet ki nem alakul, az újabb méhpusztulásokat az észlelésekor azonnal be kell jelenteni a Nébih és az illetékes növényvédelmi hatóság felé, hogy a hatósági kivizsgálási folyamatot el tudják indítani.