Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei szervezetének küldöttgyűlésén kifejtette, tavaly 2720 milliárd forint volt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, 38 százalékkal több, mint 2010-ben. Ez idő alatt 49 százalékkal nőtt a magyar agrárexport és 20 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is. Az egy hektárra vetített termelékenységet tekintve - amely Magyarországon 2010 és 2018 között 615 euró volt - azonban komoly a lemaradás a nyugat-európai szinthez képest, a régi 15 uniós tagállam átlagos mutatója 1163 euró.
"Több van a magyar mezőgazdaságban", épp ezért van szükség az öntözésfejlesztésre, a digitalizációra, a szakmai ismeretek bővítésére és új technológiák bevezetésére - húzta alá. Ezekkel 2030-ra vagy 2040-re meg lehet duplázni az előállított élelmiszermennyiséget. Farkas Sándor szólt arról, hogy jelenleg is zajlik az Országgyűlésben az öntözési törvénytervezet vitája, amelynek célja, hogy megduplázza, megtriplázza az öntözött területek nagyságát. Jövőre erre a célra 5,5 milliárd; a következő években évente 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Hozzátette, zajlik az osztatlan közös földtulajdon felszámolása, az egyeztetések elindultak, a remények szerint jövő tavasszal fogadhatják el az erről szóló törvényt. A Brexit miatt csökkenő uniós agrártámogatásokról szólva elmondta, több mint tíz ország harcol a magyar kormánnyal együtt azért, hogy minimalizálják a britek kilépésével járó támogatáscsökkenést. Várhatóan lesz egy átmeneti év, amikor nem fognak csökkenni a támogatások.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, bár a magyar mezőgazdaság fejlődő pályára állt, a kibocsátásban a rendszerváltás kori szintet még nem érte el, ami meghatározza a legfontosabb teendőket. Kiemelte, az innovációra, az agrártudás erősítésére kiemelten szükség van, ahogyan a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is. A birtokszerkezetben a koncentrációval, a digitalizációval, a precíziós gazdálkodással öt-hat éven belül 1000-1500 milliárd forinttal lehetne növelni a mezőgazdasági kibocsátást - húzta alá.
Megjegyezte azt is, ha 20-30 év alatt a jelenlegi 2-ről 9-10 százalékra nőne az öntözött területek nagysága, akkor sem lenne öntözés 90 százalékon, emiatt úgy vélte, hogy a talajban lévő víz megtartására, felhasználására kell elsősorban fókuszálni, mivel ma még a földben lévő nedvesség fele elvész. Hozzátette, Magyarország alapanyag-előállítása jó, ám számítások szerint mintegy ezermilliárd forintra lenne szükség, hogy a megfelelő élelmiszer-előállító kapacitás is kiépülhessen.
