A NAK 2019-ben az agrártárca fenntartásában lévő képzőintézmények közreműködésével, lebonyolításával három szakmában szervezett gyakorlatorientált mestervizsgát - írja közleményében a kamara. A sikeres mestervizsga letétele után 21 mester vehette át mesterlevelét, három szakmában: patkolókovácsok (2 fő), méhészek (7 fő) és pékek (12 fő).
Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elmondta, hogy nagy szükség van ma Magyarországon a mesterekre, hiszen ők azok, akik munkájukkal értéket teremtenek. A főigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a mestervizsga célja az, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődést, az egzisztenciális életpályamodellt, a karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és a vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását, amelynek teljesítését az oklevél tanúsítja.
Az átlagosan 180 órás képzés a szakemberek számára szakmai fejlődést biztosít, továbbá karrierlépcsőfokot, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismereteket. Emellett a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismereteket, azok készségszintű alkalmazását.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy - a sokirányú mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz szervesen kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelése érdekében - a szorosan vett szakmai tudás mellett szükség van az agrárvállalkozások menedzselésével kapcsolatos ismeretek, valamint a tanulók képzésével összefüggő pedagógiai, módszertani ismeretek elsajátítására. A mesterek munkájukkal komoly értéket teremtenek és adnak tovább. A kamara célja a mestervégzettség presztízsének újbóli megerősítése; a mestervizsgát tettek azon túl, hogy szakmájukat mesterfokon művelik, nagy felelősséget is magukra vállalnak azzal, hogy a fiatalabb generációnak átadják tudásukat.