Úttörő megoldások az agráriumban: sikeres fejlesztéseikről vallottak a magyar vállalkozók

Az Agrárszektor 2019 Konferencia második napján kipróbált, eredményes gazdaságfejlesztési projektekről hallhattunk előadásokat. A prezentációk célja nem csak a végeredmény felvázolása volt, sokkal inkább az, hogy bemutassák, hogyan kell nekikezdeni egy-egy beruházásnak és termékfejlesztésnek, melyek a megvalósítás nehézségei, valamint felvázolja azt, hogy ezek a fejlesztések milyen kézzelfogható gazdasági előnnyel járhatnak.

A Porfolio Agrárszektor 2019 konferencia egyik ilyen előadását Falvay Levente, a Telenor Magyarország M2M&IoT Account Managere és Weibel Balázs, a Cubilog Kft. ügyvezetője tartották. Az előadásban azt mutatták be, hogy az 5G mobil hálózat és az IoT (Internet of Things, azaz dolgok internetje) elvén alapuló eszközök milyen innovációt jelenthetnek az állattenyésztésben, és hogyan lehet ezeket az eszközöket a hatékonyság szolgálatába állítani. Az előadást Falvay Levente nyitotta, aki elmondta, hogy az elemzők szerint 2023-ra mintegy 3 milliárd eszköz fog csatlakozni az internethez, de azt még nem lehet látni, hogyan is fogjuk használni ezeket. Ezek után röviden definiálta az 5G és az IoT, egészen pontosan a Narrowband-IoT fogalmát. Elmondta, hogy az bevezetés alatt álló 5G a gazdaság és ipar számára két nagy előnnyel rendelkezik: a hálózat rengeteg eszközt és végpontot tud egyidejűleg kiszolgálni, és nagyon gyors a válaszadási idővel rendelkezik, vagyis az eszközök között technikai értelemben véve a valós idejű kommunikációt valósítja meg. Falvay Levente ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az 5G bevezetése a teljes hálózat cseréjével jár, így még évek kérdése, mire minden szolgáltató teljes lefedettséget tud majd nyújtani. A Narrowband-IoT-val kapcsolatban elhangzott, hogy a már meglevő hálózatokon is működik. A fontosságát pedig az adja, hogy nagyon alacsony energiaigény mellett, nagyon mostoha körülmények között, lefedetlen területeken is jó a szórása.

Egy jól beállított rendszer egy erre alkalmas eszközzel akár 10 évig is el tud működni gondozás- és karbantartásmentesen, olyan területeken is, ahol eddig nem feltétlenül volt jó lefedettség, mint például a vízórákban

- mondta Falvay Levente.

Falvay Levente

Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan lehet a Narrowband-IoT-t a mezőgazdaságban használni, Falvay Levente elmondta, hogy mindent, amit szenzorokkal lehet mérni, elemezni, azokat akár a mostani meglevő hálózatokon, akár az NB-IoT hálózaton is lehet elemezni és továbbküldeni. A két technológia mind az állattenyésztésben, a mezőgazdaságban, mind az erdőgazdálkodásban egyaránt használható lesz.

Az előadás második felében Weibel Balázs beszélt arról, hogy hogyan is lehet alkalmazni és sikerre vinni ezeket az új mobil hálózatokat. A mezőgazdaság pedig azért érdekes és hasznos terep az IT-vel foglalkozó cégek számára, mert ez az az ágazat, ahol előbb-utóbb minden szenzorokkal lesz mérve és vezérelve. A Cubilog Kft. ezért elment nagytermelőkhöz, és megkérdezték, milyen technológiai vonatkozású céljaik vannak, amiket meg szeretnének valósítani, és ezek közül melyekre nyújthatnának megoldást az általuk fejlesztett szenzorok. Weibel Balázs elmondta, hogy a termelőkkel közösen határoztak meg elsődleges (különféle rendszerek összefésülése, adatok egységesítése) és másodlagos (technológiafegyelem betartása) célokat. Ezek után telepítették a rendszerüket, és a partnerek visszajelzései, igényei és elvárásai alapján fejlesztették azt. A Cubilig Kft. ügyvezetője ezután ismertette a rendszer működését. A rendszer egy szenzorhálózatból és egy koncentrátorból áll, ami összegyűjti a szenzorok adatait, és mobilkommunikáció segítségével feltölti egy szerverre. Ez lehet felhő, de lehet fizikailag is létező szerver, ha az adott termelő ezt igényelte. A szenzorok által begyűjtött adatokat egy számítógép, vagy egy okostelefon böngészőjén keresztül is meg lehetett jeleníteni. Ha a rendszer nem várt eseményt észlel, mint például egy áramkimaradás, egy hőmérséklet-ingadozás, vagy nem várt ajtónyitások, a különböző jogosultságok alapján azonnal riasztást küld a diszpécsernek és/vagy a gazdának. Weibel Balázs elmondta, hogy az általuk létrehozott rendszer nagy előnye, hogy egy saját fejlesztésű eszköz van a végponton, amely az előbb leírt folyamatokért felel, és áramszünet esetére van benne áramszünet egy akkumulátor is. A diszpécserközpontban az összes adat folyamatosan látható, ide érkeznek be a riasztások is. Minden esemény és intézkedés naplózva van, minden riasztás és a rá érkező válasz vagy reakció is. Weibel Balázs végül az általuk kifejlesztett rendszer három nagy előnyét sorolta fel:

Megelőzhetőek vele az anyagi károk, azaz probléma esetén azonnal értesül arról a jogosult/felhasználó, aki azonnal tud intézkedni.
Munkaerő váltható ki vele, vagyis alkalmas a költségoptmalizációra.
A tárolt adatoknek és az elemzéseknek köszönhetően optimalizálhatóak a következő termelési ciklusok.

Weibel Balázs

Ugyanebben a szekcióban adott elő Méreg Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. precíziós gazdálkodásért felelős szakembere is. Ő azt járta körbe, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a precíziós gazdálkodásban egy nagygazdaság vezetése során. A szakember az előadás elején hangsúlyozta, hogy amikor precíziós gazdálkodásról beszélünk, azt mindig két részre kell bontanunk, mert a kis- és a nagygazdaságokban egészen más előnyök és hátrányok jelentkeznek. A kisgazdaságoknál egyértelműen előnyös az, hogy könnyebb a precíz adatkezelést és az adatok ellenőrzését megvalósítani, ami jól kontrollálhatóvá teszi a folyamatokat, ezáltal kevesebb a hibalehetőség a rendszerben. Fontos továbbá, hogy könnyebben lehet pontos képet szerezni a növények és a termőföld állapotáról. A hátrányok közé tartozik, hogy magasak az induló költségek (és nemcsak a rendszerek és eszközök lehetnek drágák, hanem ezek feloldó kódjai is), lassú az anyagi megtérülés (mivel nem széles spektrumon használják a készülékeket), és a kezdeti nehézségek (elrontott eszközök javítása, képzések) is pluszköltségeket jelenthetnek. A nagygazdaságoknál az előnyök közé tartozik a pontosabb kép a földek helyzetéről és állapotáról, a befektetések gyorsabb megtérülése (az eszközök szélesebb körű ki- és felhasználása miatt) és a kisebb környezeti ártalom. A hátrányokhoz pedig a magasabb induló költségeket, szakképzett és hozzáértő kezelők hiányát lehet sorolni - mondta Méreg Tibor.

Méreg Tibor

A precíziós gazdálkodásért felelős szakember beszélt arról is, hogy ha egy gazdaság nem is teheti meg, hogy ilyen eszközöket vásároljon, akkor mindenképpen törekedjen arra, hogy legalább a bérmunkában végzett munkában legyen valami precíziós, mert azzal később is lehet valamit kezdeni. Méreg Tibor elmondta, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2018-tól elkezdett új gépekre és eszközökre beruházni, de közben nem feledkeztek meg a meglevő gépparkjukról sem, azt is fejlesztették, korszerűsítették. Ennek eredményeképpen jelenleg 5 különböző rendszerünk van, 8 különböző monitor, eltérő felhőszolgáltatásokkal és programokkal.

Egy ekkora adathalmaznál, ha nem tudjuk összefésülni az adatokat, akkor egy hatalmas káosz lesz belőle, és ha nem tudjuk együtt kezelni őket, csak azt érjük el, hogy nagyon sok pici kis (adat)csomagunk lesz, ami soha az életben nem fog találkozni egymással

- mondta Méreg Tibor.

A szakember az előadás végén még egy példát hozott. Elmondta, hogy egy 82,6 hektáros tábla teljes talajának fellazítása 3 millió forintba került volna. A birtokukban levő precíziós eszközökkel azonban meg tudták állapítani, mely részeken érte el azt a mértéket a talaj összetömörülése, hogy lazításra legyen szükség. Ennek a feltárt zónának a fellazítása körülbelül 600 ezer forintba került, vagyis mintegy 2,5 millió forintot spóroltak. Ezek után még kérdés, hogy megéri-e precíziósan fejleszteni, zárta előadását Méreg Tibor.