Sok agráriumban tevékenykedő cégvezetőnek okoz problémát, hogy a több évtized alatt felépített családi vállalkozást nincs kire rábíznia a jövőben, a gyerekek, vagy unokák nem feltétlenül szeretnének ugyanis ugyanazon az úton elindulni, mint a szüleik. Az ilyen helyzetek lehetséges megoldásairól beszélt a Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciánLáving Gusztáv, a Hiventures - For Hungarian Innovative Startups, KKV Befektetési Igazgatója, aki bemutatta, hogy hogyan tudnak segíteni a generációváltással érintett, de a családon belüli továbbvitelre nem alkalmas cégeknek úgy, hogy lehetőleg magyar tulajdonban maradjanak. A szakértő előadásában elmondta azt is, hogy a hazai cégek 91 százaléka mikrovállalkozás, ezeknek a segítése, finanszírozása fontos kérdés a piaci konszolidációt tekintve. A startupok hitelezése valamelyest eltér attól, mint amit a már meglévő üzleti modelleknél alkalmaznak: utóbbi esetében 30 százalékos önerőt kérnek, 10 százalékos a hozamelvárásuk, és a 2-8 éves futamidő második évétől már az eredeti tulajdonos kivásárolhatja az idegen tulajdonrészt.
Generációváltás: felkészülten vagy kényszerből?
A következő előadásban Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke azt a kérdést firtatta, hogy miért fontos az, hogy fiatal legyen a gazda és az üzemvezető. A felmérések egyik legjelentősebb eredménye, hogy a fiatal (35 év alatti) gazdák által működtetett üzemekben szignifikánsan nagyobb a beruházás aránya. Ezen kívül a következő 5 évre tervezett beruházási szándék is nagyobb arányú a 35 év alattiak körében. Az előadásban szó volt arról is, hogy a nemzedékváltás nagy nehézsége a hatósági engedélyek megszerzése és lebonyolítására, amire megoldást jelenthetne egy átfogó agráröröklési keretrendszer.
Halaszthatatlan generációváltás
A gazdaságátadás megoldásairól, buktatóiról és a fiatal gazdák támogatásairól beszélgettek a szakértők a konferencia egyik panelbeszélgetése során. Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezetője a problémakör kapcsán a kommunikációt emelte ki, ami az egyik legfontosabb tényező, mégis általában ezzel van a legnagyobb gond. Két, egymástól nagyon távol álló generációnak kell együtt dolgoznia, ráadásul családon belül. Egy ilyen esetben elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció.
Lantos Gergely, az Agrárminisztérium osztályvezetője úgy látja, hogy az a 60 év feletti gazdálkodói kör, aki a rendszerváltás előtt kezdte ezt el, nem feltétlenül akarja, hogy a gyermekei is ezt az utat válasszák. A saját fiatalkorukat látva sokan vannak, akik inkább lehetőséget szeretnének adni arra, hogy a gyermekeik mást csinálhassanak. Nem is várják el, hogy haza költözzenek, főleg úgy, hogy ők is tisztában vannak vele, hogy a vidéki infrastruktúra nehezen összehasonlítható egy városi környezettel.
El kell képzelni azt a helyzetet, hogy felépítettünk 20 éve egy vállalkozást, és most azt kell átadnunk a gyerekünknek. Ez egy nagyon nehéz átállás - mondta el Némethné Bujdosó Barbara, balatonedericsi gazdálkodó. Egy ilyen helyzetben a szülők nagy kockázatot vállalnak, nem tudhatják, hogy egyes döntési helyzetekben hogyan fognak viselkedni a fiatalok. Másfelől, a szülői oldalról is megvan az a makacsság, ami miatt egy ilyen folyamat nehézkessé válik, még akkor is, ha a gyerekek alapvetően nyitottak a gazdaság átvételére. Ezért a jó kommunikáció elengedhetetlen a generációváltás során.
Nem mindegy, hogy a gazdaság átadásával pontosan mit adunk át. Munkahelyet, munkát vagy hobbit? - tette fel a kérdést, Szentpétery Szabolcs Félix, a BHV Mg. Kft. ügyvezető igazgatója. A hobbit általában nem akarják átvenni a fiatalok, ha viszont munkáról, vagy munkahelyről van szó, akkor a hozzáállásuk is más lesz. De nem feltétlenül kötelező az sem, hogy ők maguk vigyék a vállalkozást, az is elegendő lehet, ha tulajdonosként vannak jelen a cégben, és inkább olyan emberre bízzák a mindennapi teendőket, aki náluk jobban tudja ezt végezni.
Láving Gusztáv, Hiventures - For Hungarian Innovative Startups KKV Befektetési Igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy a generációváltás problémája nemcsak abból adódik, hogy a fiatalok nem akarják átvenni a családi üzletet, arra is van példa, hogy a szülők hallani sem akarnak a generációváltásról.
Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő Zrt. befektetésekért felelős vezetője hozzátette, hogy arról a szempontról is érdemes beszélni, milyen esetekben éri meg átvenni a családi vállalkozást. A szülőknek lehet, hogy már inkább hobbi a gazdálkodás. Ha viszont a fiatalok kizárólag üzleti szempontból közelítik meg, felmerül a kérdés, hogy ki tudnak-e venni a családi vállalkozásból annyi hasznot, mint amennyit egy másik vállalkozás, munkahely, vagy befektetés eredményezne
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Mire mentünk a támogatásokkal? Ezt hozták ki belőle a V4-es országok
- Elárulták: ezek voltak az utóbbi évek legnagyobb tévedései az agráriumban
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
- Itt a bejelentés: vadonatúj segítséget kapnak a magyar gazdák
- Közös uniós agrármilliárdok: óriási a bizonytalanság, nyomást kell gyakorolni