A sikerek ellenére a szektor általános helyzete stabilnak még nem nevezhető, a fluktuáció rendkívül magas. Évről évre vállalkozások ezrei szűnnek és alakulnak meg. A statisztikák szerint az új szereplők 75 százaléka korábbi céghez köthető, azaz jelentős részben ugyanazok a szereplők zárják és nyitják a cégeket. 2018 során 960 mezőgazdasági cégalapítás mellett mintegy 1475 cég került törlésre, azaz a cégszámcsökkenés 2018-ban sem állt meg. Az elmúlt évek hasonló adataival összevetve olybá tűnik, a tendencia lassul - azaz évről évre csökken a cégalapítások és a megszűnések közötti olló.
A szektor eredménytermelő képessége erősen ingadozó, hiszen az ágazat időjárás-függősége és jogszabályoknak való kitettsége is rendkívül magas. 2018-ban a mezőgazdasági cégek regisztrált árbevétele 8600 milliárd Ft körüli volt. A szektor működése a koncentrációs folyamat ellenére rendkívül elaprózódott. Az EU-s szabályozásban meghatározott nagyvállalati árbevétel minimum limitjét csupán 82 hazai agrárvállalkozás éri el Magyarországon, ami alig több, mint a mezőgazdasági cégek 2 ezreléke.
Kevésbé megbízható az ágazat
A hazai vállalkozási szektor jellemzően "veszélyes üzem", ahol a gyakran előforduló kifizetetlen számlák, tartozások, a magas arányban induló végrehajtási és felszámolási eljárások folyamatos és erős kockázati tényezőt jelentenek. E tekintetben az agrárszektor az elmúlt években még pozitív irányban emelkedett ki. A szektor átlagosan 4,24 százalékkal kisebb kockázati szinten mozgott, mint az országos összágazati átlag. Sajnos az agrárium előnye e tekintetben fogyatkozni látszik, a tavalyi évben negatív eltolódás történt. Ennek ellenére ez az ágazat továbbra sem sorolható a kockázatos területek közé, a középmezőnyben található a teljes ágazati listán.
Különösen rossz ez annak a fényében, hogy az elmúlt két év során a magas kockázatúak száma csökkenő tendenciát mutatott. 2019-ben jelentős mértékben csökkent a felszámolási eljárások száma, ami a piac tisztulására utal. Míg tavaly 314 cég került eljárás alá, addig ez idén 259-re esett vissza. Regionális tekintetben a legtöbb kockázatos cég Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Békés megyében található, míg Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyék pozitív értelemben térnek el az átlagtól. Megyénként átlagosan a cégek 1 százaléka került felszámolás alá 1 év alatt. A tendenciák alapján a megbízhatóság javulására lehet számítani.
Sok a külföldi tulajdonos
Az agrárszektorban az országos átlaghoz képest felülreprezentált a külföldi tulajdonosok aránya, mindez annak ellenére, hogy az elmúlt években visszaszorulóban vannak. Jelenleg a mezőgazdasági cégek 82 százaléka van tisztán hazai tulajdonban, míg az összágazati átlag 93 százalék körül mozog. A hazánkban működő közel 20 ezer agrárcég közül 4200 vállalkozás közvetlen tulajdonosai között találhatunk külföldi céget vagy külföldi magánszemélyt. Ha figyelembe vesszük a kapcsolati láncokat is, akkor 5 ezer körüli azon cégek száma, ahol külföldi befolyás azonosítható.
A szektorra a legkomolyabb befolyással az osztrák, a német és az olasz tulajdonosok vannak. A legtöbb cég ezen országokhoz kapcsolható: több mint 810. A negyedik helyen Ukrajna szerepel 123 mezőgazdasági vállalkozással. Az Ukrajnához köthető cégek egy részénél vélhetően nincs tényleges gazdasági kötődés. Ágazattól függetlenül sajnos még mindig fellelhető Magyarországon az a gyakorlat, miszerint egyes vállalkozók utolérhetetlen külföldi tulajdonosokat keresnek, ha szeretnének felelősségüktől szabadulni.
A nyugati tulajdonosokhoz köthető cégek a statisztikák alapján megbízhatóbbak, várható élettartamuk magasabb, így visszaszorulásuknak negatív következményei is vannak a cégstruktúrára. A már amúgy is elaprózódott likviditási problémás cégbázis további gyengülése kockázatosabbá teszi a szektort. A külföldiek szerepe ugyanakkor egyértelműen csökken, a top országokhoz néhány évvel ezelőtt még több mint 1000 agrárcég volt regisztrálva. A külföldiek visszaszorulása a többi ágazatban is észlelhető, de az agrárszektorban erőteljesebb ez a folyamat az átlagnál.
A külföldi tulajdonosok között az országban továbbra is megtalálhatóak off-shore országokhoz köthető tulajdonosok, bár a felelősség elkerülésének ez a módja az utóbbi néhány évben valamelyest csökkenni látszik. Általában a vállalkozás életciklusának utolsó szakaszában következik be. Nem árt fenntartásokkal kezelni, ha ukrán, panamai vagy suriname-i tulajdonosokat látunk a cégadatok között.
Rejtőzködő magyarok
A hazai cégek tulajdonosi háttere mindig is központi kérdés volt a cégek megítélésekor. Egyrészt a tulajdonosok kilétének ismerete vagy akár ködbe burkolása is lehet konkrét célja az egyes gazdasági szereplőknek. A tulajdonosok céljai mögött egyes esetekben adóoptimalizálási, más esetben politikai vagy személyes indokok is állhatnak. Másrészről viszont a partnereknek elemi érdekük a tisztánlátás, ha csökkenteni szeretnék üzleti kockázataikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy üzletkötés előtt a tulajdonosi háttér vizsgálata továbbra is az egyik legfontosabb tényező. Egy-egy tulajdonosváltás a nagyobb cégek körében komoly átrendeződést jelezhet az egész szektor számára, így a "nagyok" monitorozása kulcskérdés lehet bármely ágazati szereplő életében.
Az összetett cégstruktúrák az agrárszektorban sem maradtak el. A közel 24 ezer mezőgazdasági cég nagyságrendileg 92 ezer közvetlen vagy közvetett tulajdonos kezében van, ami arányaiban még rendben is lenne, de előfordulnak olyan cégtulajdonosok is, akik 6-10 elemű közvetett tulajdonosi láncon keresztül birtokolják a céget. Ez utóbbi tulajdonosi szerkezet már nem nevezhető egészségesnek. A háromszintű vagy annál mélyebb tulajdonosi láncok már jellemzően annyira összetettek, hogy gyors átvilágítással nem is igazán lehet megérteni a tulajdonosi hátteret, ezért a transzparencia részben sérül ennél a típusú tulajdonosi szerkezetnél.
Bár tavaly megjelentek a 10 eleműnél hosszabb tulajdonosi láncolatok, ezek az idei évre eltűntek, viszont jelentősen gyarapodnak a 6-10 elemű cégláncolatok: 2019-ben ezek száma már 144 esetben fordult elő. A gazdasági formák tekintetében az sem mindegy, hogy hány tulajdonos között oszlik meg a befolyás. Az agráripari cégek 64 százalékában maximum 1 vagy 2 tulajdonos van, tehát a cégek többségének rendkívül egyszerű a tulajdonosi háttere. Magyarországon ma mintegy 3475 olyan cég van, ahol a tulajdonosok száma meghaladja a 4 főt, ezek ötöde esetében még 10 főnél is tágabb szerkezetről beszélhetünk.
Hölgyek és fiatalok az agráriumban
Cégvezetés és -tulajdonlás szempontjából a mezőgazdaság nem tartozik a hagyományos női ágazatok közé, de a hölgyek aránya az agráripari menedzserek körében évről évre nő. 2019-ben ez a szám 37 százalék felett jár, viszont még mindig nem éri el az összágazati átlagot, ami valamivel több, mint 41 százalék körül mozog. A nagyvállalatok körében a férfiak dominanciája jellemzően magasabb. Az évi 1 milliárd Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági cégek körében a női menedzserek száma 33,12 százalék. Ez az arány ráadásul még csökkent is 2017-hez képest, tehát az agráripari nagyvállalatok körében továbbra is trend a női cégvezetők folyamatos visszaszorulása.
A cégvezetők átlagos életkora mind a nők, mind a férfiak esetében 54 év. Ez mindkét nem esetében megegyezik a 2017-es értékekkel, tehát a fiatalabb belépők - és az idős kilépők - egyensúlyban tartják a meglévő vezetők életkorának természetes növekedését. A jelenlegi agráripari tulajdonosok és menedzserek közel 40 százalékát adják az 1939 előtt született "veteránok", illetve az 1959 előtti "baby boom" generáció tagjai. A generációváltás lassan halad, és a nyugdíjkorhatár betöltése után is sokan maradnak aktívak. A legnagyobb szeletet az 1960 és 1979 között született X generációs menedzserek alkotják 44 százalékkal. Az 1980 és 1995 után született Y generáció pedig a vezetők 15 százalékát adja, emellett lassan kimutathatóvá válnak az 1996 után született Z generáció tagjai is, akik immáron közel 1 százalékban képviseltetik magukat az ágazat vezetői között.
Erős a család
A magyar agrárszektorban a családok szerepe tradicionálisan erős, ez napjainkban sincs másképp. Jelenleg több mint 4000 olyan mezőgazdasági cég működik Magyarországon, ahol a tulajdonosok, cégvezetők között családi kapcsolat azonosítható. Ráadásul nem is feltétlen a mikrovállalkozások adják ezt a bázist, hiszen az ágazat összalkalmazotti létszámának több mint 16 százaléka dolgozik családi vállalkozásoknál.
Ezt támasztja alá a családi agrárcégek árbevétel-alapú vizsgálata is. Egyrészről természetes, hogy a nagyvállalatoknál több vezető tisztségviselő is található, másrészt viszont a családi cégek ilyen magas aránya azt jelzi, hogy a mezőgazdaságban átlag feletti szereppel bírnak. Minden harmadik családi vállalkozás 100 millió Ft feletti bevételt produkál, de az 1 milliárd feletti szegmensben is közel 200 cég képviselteti már magát.
A családi kapcsolatokon belül továbbra is a testvérkapcsolatok dominálnak. A 4000 vállalkozás között átfedésekkel azonosíthatók testvér, apa-gyermek és anya-gyermek kapcsolatok, de a legjelentősebb a testvérkapcsolatok szerepe: a szülő-gyermek típusokkal megegyező számú családi agrárvállalkozás ilyen típusú rokoni szálakkal rendelkezik.
A családi agrárcégek megbízhatósági mutatóik tekintetében is messze kiemelkednek a többi közül. Az előző évi adatokhoz képest még csekély javulás is látható a családi cégek esetében, mivel 2019-ben negyedük már kiemelkedően magas megbízhatósági mutatókat ért el. Ez 9 százalékponttal jobb arány, mint a teljes mezőgazdasági átlag.
A cikk szerzője Petrics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
A címlapkép a Shutterstock tulajdonát képezi.
A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.
