Az afrikai sertéspestis és az állattartás-ellenesség egyaránt a legérzékenyebb ponton, a fogyasztónál okoz tartós károkat. A fogyasztók tájékozottsága ugyanis igen nagy eltéréseket mutat a globális sertéshúspiacon, plusz a növekvő árak is eltántoríthatják. A nagyüzemi állattartást "leleplező" cikkek, amelyek rombolják a fogyasztói képet, nehezen vonatkoztathatók el a húshelyettesítő termékek piaci bevezetését kísérő lelkesedéstől. Míg egy éve még sokan legyintettek, mondván, a műhúsok csak egy szűk piaci rést tömnek be, ma már tudjuk, hogy piaci térnyerésük sebességével a gyártás sem tud lépést tartani. Komolyan kell venni a jelenséget. 

Nagy zűr Kínában

A sertéspiac olyan zavaros képet mutat, mint még soha. A változások léptéke is páratlan. Kína sertésállománya az első hét hónapban harmadával csökkent, belföldi felvásárlási áraik kétharmadukkal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest. A piac felhígult, kétes piaci szereplők jelentek meg, és kereskedőházak mentek tönkre. 

Az áremelkedés azonban nem csak a járvány miatt következett be. A 2015-ben indult állattenyésztés-fejlesztési és környezetvédelmi program okán rengeteg üzemet zártak be, és kezdtek el áttelepíteni délről északra és keletről nyugatra. Ebbe a folyamatba robbantak be a járvánnyal kapcsolatos szállítási tilalmak, amelyek fokozták az állománycsökkenést. Eközben a baromfi- és a marhahús, de a tejtermékek kereslete is lendületet vett a sertéshús kárára Kínában. Ezzel párhuzamosan importjuk is erős növekedést mutat. 

A probléma hasonló, mint amit évtizedekkel a BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása) vagy a 2016-17-es baromfiinfluenza-járvány idején megtapasztaltunk. A szinte megállíthatatlanul terjedő járvány átformálja a világ sertéstartását és piacát. Ahol felbukkant, ott a kisüzemi sertéstartásnak leáldozott, de a nagyobb üzemek is csak a technológiájuk alapos átalakítása után maradnak élet- és piacképesek. Hozzá kell tenni, hogy járványügyi szempontból lehet egy kis-közepes üzem is jól működő. Ez elsősorban a vezetés és az ott dolgozók szemléletén múlik. 

Az állattartás intenzifikálása csak a technológiai fegyelem és az üzemi higiénia igen magas szintje mellett tud folytatódni. E járvány felgyorsítja a modernizációt, mivel kíméletlenül megtorolja a felelőtlenséget. És itt elsősorban az emberi hibákból, felkészültségből, állattartási kultúrából adódó különbségekre kell gondolni. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy azok számára, akik mindezek terén jók, sokkal inkább esély, mint veszély az afrikai sertéspestis. A magas árak nyújtotta szélesebb mozgástér kihasználása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mely üzemek lesznek tartósan a piac szereplői. 

A piaci zavar a húsfélék világpiacának látványos élénkülését hozta. Az EU sertéshúsexportja például az első nyolc hónapban 15,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az Unió egész éves várakozása 20 százalékos bővülés, és jövőre további 13 százalék exportnövekedésre számít a Bizottság. Kína aránya tovább emelkedik az exportban, már 45 százalékot hasít ki Európa kiviteléből. Az oda irányuló export pedig 48 százalékkal nőtt augusztusig. Ezzel párhuzamosan a baromfiexportban is jelentős volt az EU kivitelének bővülése (9%). 

Eközben Magyarországon

Miközben előrejelzésünk szerint a magyarországi sertéshúsfogyasztás érdemi mennyiségi növekedésére nem számíthatunk az előttünk álló években, az árak emelkedésére mindenképpen. A NAIK AKI adatai szerint a 40. héten a sertés felvásárlási ára hasított, meleg súlyban 36 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ez az előttünk álló hónapokban tovább fog emelkedni. 

Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint a jövő év nyaráig fog tartani a mostani emelkedés, amit korrekció követ, amely nem jár majd jelentős visszaeséssel, kisebb hullámokat fog hozni. Nettó importőri pozíciónk mind az élő sertés, mind a sertéshús vonatkozásában fennmarad. Az emelkedő alapanyagárakat a húsipar nem tudja teljes mértékben a vevőire hárítani, sem hatékonyságnöveléssel ellensúlyozni, így szűkül a mozgástere, jövedelmezősége. 

A magasan integrált baromfitermékláncban az árak bebetonozódtak, alig változnak idén. A csirkehús exportja azonban mennyiségben 12,3 százalékkal nőtt az első hét hónapban, miközben importja csökkent. A pulykahús esetében a trend fordított. Miközben a húsfélék közül tartósan a baromfihús iránti kereslet növekszik leggyorsabban a világon, itt sincs kolbászból a kerítés. Az európai piacon a jóváhagyás előtt álló EU-Mercosur megállapodás borzolja a kedélyeket. A hatékonyági verseny hatalmas, ez pedig a beruházásokban is nagy tempót diktál. Ez jól érzékelhető a hazai baromfiszektorban is. 

A marhaszektorban továbbra is az élő kivitel a meghatározó, így a világpiaci zavarból adódó szívóhatás kevéssé érzékelhető. A NAIK AKI kiadványa szerint Magyarország élőmarha-exportja 16 százalékkal nőtt 2019 első hét hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb szarvasmarhát Ausztriába szállították, ahova 41 százalékkal nőtt a kivitel, míg a második legnagyobb célpiacra, Törökországba 36 százalékkal kevesebb szarvasmarha került. Húsmarhatermelésünk a kedvező támogatási és piaci viszonyokon alapulva növekszik. 

Most vagy soha!

Azok az értékrendi zavarok, amelyek az állati termékek terén igen súlyos veszélyt jelentenek, különösen kézzelfoghatóak a tojáspiacon. A ketreces tojás elleni fellépések tisztán érzelmi alapon születnek, és szembemennek a tudományos tényekkel. Persze az állattartás körülményeit csak akkor védhetjük meg, ha azok valóban kifogástalanok. Ha a németországi esetekhez hasonló gyakorlatokkal érvelni lehet, akkor megállíthatatlan lesz a lejárató propagandaháború. Tisztában kell lennünk azzal, hogy e törekvések politikai erővé váltak, és döntéshozói helyzetbe kerültek. Éltünk már meg uniós szintű jogszabállyá váló állatvédelmi törekvéseket, de a mostani mozgalmak minden elképzelésünket felülmúló szigort hozhatnak.

Mindezek alapján ezek az üzenetek fogalmazódnak meg minden állattartó számára:

1. Felelős gazdálkodás és nyitottság a termelésben. A "nyitott kapuk" ma már nem kell, hogy fizikai nyitottságot jelentsenek, az informatika egy sor megoldást kínál arra, hogy láttassuk, milyen körülmények között termelünk. Ez jelenthet egy kamerát, amelyik élőben közvetíti az istálló egy szegletét, de lehet a közösségi oldalakra rendszeresen feltöltött videó is

2. Vissza a természethez! Ma már nagyon kevés ember hajlandó levágni egy csirkét, és a disznóölés rituáléja is a múlté, viszont annál többen fogyasztanak húsokat. A természettől egyre inkább eltávolodó fogyasztó abban a hitben él, hogy a természetet védi, amikor vegán étrendet követ, és egyre erőteljesebben reagál az állatjóléttel kapcsolatos negatív hírekre. Egyrészt alkalmazkodnunk kell ehhez a tartás és a vágás körülményeinek javításával. Másrészt ki kell mondanunk: a világunk nagyon is mesterséges és nem örök. Túlélő show-kkal vagy filmekkel is tanítható a néző arra, hogy hasznos képesség a vadászni tudás, mert adott esetben az életünk múlhat rajta.

3. Fontos a hatékonyság növelése. Ezt a pontot nem kell magyarázni, csak kihangsúlyozni, hogy egyre nagyobb a jelentősége.

A cikket Fórián Zoltán, az Erste Agrár-kompetencia Központ vezető agrárszakértője írta. 

A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.