"Mintegy 200 milliárd forintnyi kihelyezett tőkével rendelkezünk az ágazatban. Bár 2019-ben megugrott a beruházási hitelek aránya, még mindig a különböző forgóeszközhitelek dominálják a portfóliónkat. A termelők előszerettel nyúlnak az Agrár Széchenyi Kártyához a kisebb beszerzések fedezése céljából, és nagyon jellemző a támogatás-előfinanszírás igénylése is. A bankszektornak véleményem szerint mégis inkább a beruházások finanszírozásában kellene segítenie a gazdákat, hiszen ezen a téren - a pályázati pénzeken kívül - csak ránk számíthatnak" - mondta el kérdésünkre a decemberi Portfolio Agrászketor 2019 konferencia egyik szünetében a Takarék Bank Agrár Igazgatóságának vezetője, Hollósi Dávid.
A Takarék Bank a negyedik legnagyobb pénzügyi intézmény az országban. Más pénzintézetektől eltérően nem a vállalkozás mérete alapján választja szét az ügyfeleit, hanem iparáganként, vagyis van egy különálló agrárüzletága. Ezen belül is igyekeznek a növenytermesztésre, állattartásra specializálódott szakembereket foglalkoztatni, továbbá 25-30 munkatársuk mobil bankárként akár a "szántóföld szélén" is képes ajánlatot tenni a gazdálkodó finanszírozási igényeire - vázolta Hollósi Dávid.
Véleménye szerint sikertörténet a gépvásárlások hitelezése, a géppiac már 170 milliárdos forgalmat bonyolít - és vélhetően a jövőben is erős marad a kereslet a gépek iránt. Aggasztónak nevezte viszont, hogy a termelők jövedelmének fele-kétharmada támogatásokból származik, márpedig a támogatás a következő pénzügyi ciklusban csökkenhet. Ez hatással lesz az ágazat jövedelmezőségére, a gazdák beruházási kedvére és a már felvett hitelek visszafizetésére is - jegyezte meg a szakember. Hozzátette: az unió megalakulásakor még 80 százalékos tortát képviselt az agrárium a közös büdzsében, 2021-től viszont már csak 28 százalékos részarányt tesz ki. Ha kevesebb a támogatás, akkor ez banki szempontból azt is jelenheti, hogy nőhet a hiteligény, de csak akkor, ha egyébként jól teljesít a gazdaság.
Az agrárszektor.hu megkérdezte arról is, banki szemszögből hasonlóan jó ötlet-e a családi gazdaságok vállalkozássá alakítása. Hollósi szerint a bankszektor ugyan már megtanulta, hogyan értékelhető pusztán naturális mutatók alapján egy kisgazdaság fizetőképessége, de nem titkolta: annak csak előnye lehet, ha nő a könyvelési fegyelem, és az üzem átláthatóbban gazdálkodik, ami alapján a finanszírozhatósága is pontosabban felbecsülhető. Kitért arra is, hogy a vállalkozás formájában működő családi gazdaság egyes üzletrészei is megvásárolhatóak lesznek, ami előny lehet az öröklés során. Igaz, ahhoz, hogy egy családtag kivásárolhassa a többi örököst, 10-20 éves lejáratú hitelekre is szüksége lehet, ami megterheli az üzem jövedelemtermelő képességét. Az üzletrészvásárlást akkor finanszírozza jó szívvel a bank, ha valóban a gazdálkodásra leginkább rátermett vevő viszi tovább a családi vállalkozást.
Hollósi Dávid megjegyezte: a földet is figyelembe veszik egy-egy hitel fedezeteként, még akkor is, ha ez csak korlátozottan forgalomképes. "Az agrárium, különösen a szántóföldi termelés, rendkívül stabilan működik, 1 százalék a bedőlési rátája. Aki ezzel foglalkozik most, az a jövőben is ebből fog megélni. Ezért elfogadjuk a földet fedezetként, de nem a forgalmi értékét vesszük alapul, hanem az eredménytermelő képességét vizsgáljuk. Vagyis azt, hogy kitermelhető-e vele és milyen ütemben az adósságszolgálat."